Az orosz állami médiában vezető hír, hogy a magyar honvédelmi miniszter szerint nincs szükség a NATO-ra Ukrajna miatt

2022. január 30. – 16:24

Másolás

Vágólapra másolva

„Magyarországnak nincs szüksége NATO-erősítésre az ukrajnai patthelyzet közepette” – írja címében az RT.com nevű angol nyelvű orosz állami híroldal Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter néhány nappal korábbi nyilatkozatára hivatkozva. A cikkből kiderül még, hogy a magyar kormány továbbra is ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását a kárpátaljai magyarokkal szembeni fellépése miatt.

Benkő Tibor csütörtökön volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, és valóban beszélt az ukrajnai helyzetről, illetve annak magyarországi vonatkozásairól, ahogy azt például a Hirado.hu is szemlézte pénteken.

Arra a kérdésre, hogy napirenden van-e NATO-csapatok hazánkba érkeze, a miniszter azt mondta, vannak tárgyalások, de egyelőre nem látják ennek szükségét: „Ugyanakkor a mi álláspontunk az, hogy Magyarország a nemzeti képességét fejleszti, és kezdtük el fejleszteni a Honvédelmi Haderőfejlesztési Programmal, ahol az elsődleges célkitűzésünk pontosan az volt, hogy olyan nemzeti haderőt hozzunk létre, olyan nemzeti képességeket alakítsunk ki, hogy ne kelljen ilyen helyzetekben más, külföldi erőkre, csapatokra hagyatkozni.”

„És mi ezen az úton haladunk, úgyhogy most, a jelenlegi helyzetben, ahol most tartunk, azt kell mondanom, hogy több más országgal szemben mi nem tartjuk helyénvalónak és nem is igényeljük azt, hogy ide NATO-megerősítőerők kerüljenek telepítésre, mi ezt a feladatot el tudjuk látni”

– mondta Benkő.

Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a miniszter szerint egyelőre nem is reális veszély, hogy katonai összecsapássá fajul a konfliktus: „A mi információink, adataink alapján az az erőcsoportosítás, amelyet Oroszország végrehajtott, és amelyet Ukrajna is végrehajtott, az számunkra nem mutatja azt, hogy Oroszország le akarná rohanni Ukrajnát. Vannak területek, ahol nagyobb orosz erőcsoportosítást láthatunk, azt is el tudjuk képzelni, hogy részleges céljai lehetnek Oroszországnak. De amit itt hallunk nap mint nap, hogy Oroszország napokon belül lerohanja Ukrajnát, ennek a feltételei nem állnak fenn, egyik fél részéről sem.”

Az ukrajnai helyzetet áttekintő cikkünkben mi is azt írtuk, hogy a nyilatkozatháború ellenére továbbra is minden szereplőnek az az érdeke, hogy a valódi háborút elkerülje.

Összhangban és együttműködésben a NATO-val

Az orosz állami média – egyébként hasonlóan a magyar közmédiához – a beszélgetésnek azt a részét már nem idézi, amelyben Benkő azt mondja, hogy mindezzel együtt Magyarország a NATO érdekeivel összhangban, a NATO-csapatokkal szoros együttműködésben követi az ukrajnai helyzetet, és dolgozik a megoldásán:

„A Magyar Honvédségnek a feladata, mivel tagjai vagyunk a NATO szövetségnek, és Ukrajna pedig szomszédos ország, így lehet azt mondani, hogy a mi feladatunk meghatározott. Egyrészt ezt úgy kell érteni, hogy a mi dolgunk és a mi feladatunk, hogy ebben a kialakult helyzetben arra törekedjünk, ami a NATO-elvekkel teljes mértékben összhangban van, hogy az elrettentés és a tárgyalás együttes alkalmazását használjuk, vagyis mi most arra törekedjünk, hogy a tárgyalásos, a diplomáciai úton történő megoldás felé irányítsuk a feleket, és mi is ennek legyünk részesei.”

„Ugyanakkor a Magyar Honvédség, ahogy említettem, tagja a NATO-nak, tehát nekünk azokat az irányelveket is követnünk kell, hogy a NATO azt mondja, hogy […] ez a konfliktus háborús helyzet előzményeit is magába foglalhatja, tehát vegyük elő a terveinket, frissítsük fel, poroljuk le, és legyünk kész arra, hogy amennyiben a NATO-nak fegyveres beavatkozásban kellene részt venni, akkor abban Magyarország is részt tudjon venni.”

„Ugyanakkor szeretném előrebocsátani azt, hogy Magyarország, és mi is a honvédségnél, nem látjuk ennek a mértékét olyannak, hogy itt nekünk ezzel a konfliktussal olyan jellegű munkát kellene végezni, hogy létszámot kellene átcsoportosítani, hogy külön anyagi készleteket kellene létrehozni, és hogy különböző műveleti feladatokat kellene előkészíteni. Szerintünk Magyarországot ebben a helyzetben közvetlen veszély jelenleg nem fenyegeti.”

A többi keleti NATO-tag nagyobb kockázatot lát

Benkő szerint most a párbeszédet kell elősegíteni: „A párbeszéd felé nem az elrettentés útján kell, hogy vezessen az út. Magyarországon egyébként is most is vannak külföldi erők, vannak technikai eszközök, akik itt hajtanak végre, magyar katonákkal közösen vagy önállóan, kiképzéseket, felkészítéseket, de hát ez évek óta így történik, és ezen felül nincs szüksége Magyarországnak NATO-megerősítőerők befogadására.”

A miniszter szerint egyébként sem úgy működik a NATO, hogy egyszer csak ideküldenek tízezer katonát, erről előtte egyeztetnek, felmérik, hogy Magyarországnak milyen feladata van a szövetségben, ezt el tudja-e látni a rendelkezésre álló eszközökkel, és ha úgy látják, hogy nem, akkor lehet leülni, hogy az erősítést megbeszéljék. Ezek az egyeztetések pedig Benkő Tibor szerint már hetek óta forró dróton zajlanak.

Mindehhez hozzátartozik, a többi kelet-európai NATO-tagállam némileg máshogy látja a helyzetet. Románia például komolyabb fenyegetést lát a konfliktusban, és már jelezte is, hogy készen állnak egy esetleges NATO-erősítés fogadására, ahogy a szlovák külügyminiszter is logikus lépésnek tartja ezt. Bulgária a saját hadi képességei fejlesztésére összpontosítana, de hozzájuk már érkezett is NATO-segítség a légvédelem megerősítésére, és Sztefan Janev védelmi miniszter azt mondta, „Oroszország pozícióját nehéz pozitív jelként értelmezni”. Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában a szoros magyar–orosz viszonyról beszélt, illetve arról, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak közvetlenül kellene megbeszélniük a konfliktusaikat.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom