Biden nyerte az elnökválasztást, ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke

2020. november 3. – 18:08

frissítve

Biden nyerte az elnökválasztást, ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke
Joe Biden győzelmi beszéde Wilmingtonban november 7-én – Fotó: Tasos Katopodis / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Magyar idő szerint szombat délután egymás után hirdették ki az amerikai nagy tévék és hírügynökségek, hogy a demokrata Joe Biden megnyerte az amerikai elnökválasztást Donald Trump elnökkel szemben.
  • Bidennek 253 elektora volt, Trumpnak 214, miután pedig a CNN, az ABC, az NBC, a BBC sorra ítélte behozhatatlannak a demokrata jelölt előnyét a kulcsfontosságú Pennsylvaniában, Biden 273 elektorral átlépte a győzelemhez szükséges 270-et.
  • Azóta Nevadát is Bidennek adták a tévécsatornák, így már 279 elektornál jár.
  • Biden pénteken tudott fordítani Pennsylvaniában, ahol 0,5 százalékponttal, több mint 34 ezer szavazattal vezet, és a tévék adatelemzői szerint a hátralévő szavazatok többségét is ő fogja kapni.
  • Még több államban is számolnak, és két másikban is Biden vezet, ezért az előnye tovább nőhet később. Trump viszont Pennsylvania nélkül már nem tudott nyerni.
  • Georgiában is átvette a vezetést Biden, és már több mint 9000 szavazat az előnye, de várhatóan újraszámolás jön az államban.
  • Arizonában Trump került közelebb Bidenhez, de az csak a végére derülhet ki, hogy be tudja-e érni.
  • Biden győzelmi beszédében azt mondta, olyan elnök lesz, aki egyesíteni, nem pedig megosztani akar, minden amerikaiért dolgozni fog, Trump szavazóitól pedig azt kérte, adjanak egymásnak esélyt.
  • Trump bejelentette, hogy nem ismeri el Biden győzelmét, szombaton is azt írta ki a Twitterére, hogy ő nyert sok szavazattal.
  • Trump kampánycsapata több szoros államban bírósághoz fordulna, és újraszámolást akar kérni.

Élő, folyamatosan frissülő hírfolyamunk az amerikai elnökválasztásról

Elég sok. Hogy miért nem lenne annyira jó hír Orbán Viktor számára Joe Biden megválasztása, azt szövegben és videóban is elmondjuk.

A Deutsche Bank a választások után meg akarja szakítani üzleti kapcsolatait Donald Trumppal, írta a Reuters három vezető banktisztivelőre hivatkozva.

A német banknak a legnagyobb baja Trumppal, hogy hírnevüket sérti az amerikai elnök cégeivel folytatott üzleti kapcsolat. Elizabeth Warren demokrata szenátor pénzmosással is megvádolta a Deutsche Bankot, amitől tájékoztatást kért, hogy milyen kapcsolatban állna a Trump családdal. Az ügyben vizsgálat is indult a kongresszusban.
A Deutsche Bank az évek során több mint két milliárd dollárt hitelezett, jelenleg 340 millió kintlévőségük van, amire Trump két ingatlanjával vállalt kezességet. Tárgyalásokon az is felmerült, hogy másodpiacon értékesítik Trump hiteleit, de túl kockázatosank tartották ezt a tranzakciót, így a német bank maradt a hitelező.

A bankvezetők úgy vélik, ha Trump veszít, akkor könnyebb visszafizetést kérniük. Ha Trump nem tudja teljesíteni a követeléseket, lefoglalhatják a vagyonát.

(via Reuters)

Donald Trump a kemény kampányt maga mögött hagyva a Fehér Házban pihent rá az esti eredményváróra, mielőtt a virginiai Arlingtonba utazott volna a kampánya főhadiszállására. Eközben sorra adja az interjúkat, többek között a Fox & Friends tévéműsornak, velük kezdte ugyanis a napot. Arlingtonban lesz az alelnök Mike Pence, ahogy Trump családja, illetve a kampánystábjának vezetői is.

Donald Trump amerikai elnök, ahogy elhagyja a Fehér Házat a választás napjánFotó: Tom Brenner / Reuters
Donald Trump amerikai elnök, ahogy elhagyja a Fehér Házat a választás napjánFotó: Tom Brenner / Reuters

Joe Biden demokrata kihívó tovább folytatja viszont a kampányt, az egyik legfontosabb billegő államban, Pennsylvaniában próbál majd további szavazatokat szerezni. A napot egyébként Delaware-ben, templomban kezdte, és ebbe az államba is tér majd vissza az eredményváróra Wilimgtonba, ahol felesége, Jill Biden, illetve az alelnökjelöltje, Kamala Harris és férje, Douglas Emhoff is vele tart majd.

A cím olvasói kérdésként érkezett hozzánk, és elsőre valóban ellentmondásosnak tűnhet, hogy miért támogatják a Szilícium-völgy urai az őket rendszeresen hangos kritikával illető demokraták elnökjelöltjét.

De kezdjük az elején: tényleg Joe Bident támogatják a techcégek?

A nyilvános kampányadományok alapján a Szilícium-völgy egyértelműen Biden mellett tette le a voksát: a nagy techcégek és dolgozóik a demokrata jelölt legnagyobb támogatói között szerepelnek: a Google-anyacég Alphabet, a Microsoft, az Amazon, az Apple és a Facebook foglal el hétből öt helyet Biden donorlistájának tetején. A legbőkezűbb Alphabet mint cég, illetve a munkatársai összesen 3,7 millió dollárt (1 148 millió forintot) adományoztak a Biden-kampánynak, míg ugyanők a republikánus Donald Trumpnak csak 69 ezer dollárt (21 millió forintot) adtak. A Wired számításai szerint a legnagyobb techcégek kampányadományainak 95 százaléka ment Bidennek – és egyébként jóval több, mint négy éve a szintén demokrata Hillary Clintonnak.

De mi lehet ennek az oka? Nézzük a legfontosabb okokat röviden!

Egyrészt Trumpnak elég rossz velük a viszonya:

  • Az Amazon-vezér Jeff Bezossal személyesen is feszült közöttük a hangulat, de az elnök rendszeresen vádolja a jobboldali vélemények cenzúrázásával a Facebook-Twitter-Google triót. Május végén pedig Trump elnöki rendelettel próbálta visszavágni – valószínűleg sikertelenül – a közösségi oldalak legfontosabb jogi védelmét adó szabályozást, gyakorlatilag ellehetetlenítve a tartalommoderálást.
  • A bevándorlási korlátozások is erősen érintik a szektort, a nemzetközi munkaerő-áramlásra nagyban támaszkodó techcégek ezért nem örültek az olyan lépéseknek sem, mint a dolgozóik által gyakran használt vízumtípus nyári felfüggesztése.
  • A Kína elleni kereskedelmi háború is rányomta a bélyegét a bevételeikre. Ez utóbbi terén egy esetleges Biden-kormánytól sem feltétlenül várható radikális enyhítés – nagyobb kiszámíthatóság viszont igen.

Másrészt az igaz, h most nagyon erős trösztellenes hangulat van Washingtonban, de ez nem korlátozódik a demokratákra, valamiféle versenyjogi szigorítás mindenképp a levegőben van. Múlt héten pedig épp a Trump-adminisztráció indította az elmúlt két évtized legnagyobb trösztellenes eljárását a Google ellen, és a Facebookkal szemben is hónapok óta érik már hasonló lépés.

Harmadrészt a Szilícium-völgy már így is megnyugodhatott némileg, mert a radikálisabb demokrata jelöltek, mint Bernie Sanders, illetve legfőképpen a kifejezetten a nagy techcégek feldarabolásával kampányoló Elizabeth Warren, már kikerültek a képből, Biden pedig – noha kifejezetten a techszektort érintő terveiről keveset beszélt – náluk várhatóan jóval mérsékeltebb álláspontot venne fel ezen a területen.

Negyedrészt Biden alelnökjelöltje, Kamala Harris San Franciscó-i kerületi, majd Kalifornia államügyészeként, később az állam szenátoraként kifejezetten jó viszonyt ápol a Szilícium-völggyel, sőt a felemelkedését is nagyban köszönheti az innen érkező befolyásos támogatóknak. Így az ő személye is segíthetett megnyitni a techszektor prominenseinek pénztárcáját – és feltehetően abban bízhatnak, hogy hogy egy győzelem esetén a Fehér Házban is könnyebben hallanák meg a szavukat.

Trump az utóbbi hónapokban többször szembement az Egyesült Államok vezető virológusával, Anthony Faucival, aki szigorúbb korlátozásokat vezetett volna be az országban a koronavírus-járvány miatt, és általános maszkhasználatot is előírna. A Nemzeti Allergia- és Fertőzéstudományi Intézet igazgatója már hat elnöknek adott tanácsokat, de most Trump azt mondta, hogy ha megnyeri az elnökválasztást, kirúgatja Faucit.

Ezzel szemben Joe Biden támogatásáról biztosította az orvost, és alkalmazná. „Olyan elnökre van szükségünk, aki valójában hallgat az olyan szakértőkre, mint Dr. Fauci” – írta Twitterén a demokrata elnökjelölt.

Az igazoltan fertőzöttek sem maradnak ki az elnökválasztásból, ráadásul mindenhol beállhatnak a sorba a szavazóhelyiségek előtt. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) közlése szerint az érkezésükkor értesíteniük kell a szavazóbizottság tagjait, de ha van rajtuk maszk, legalább 1,8 méteres távolságot tartanak maguktól és fertőtlenítik a kezüket, akkor gond nélkül szavazhatnak.

A CDC ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy problémához vezethet a szavazatok leadásakor a túl sok frissen használt kézfertőtlenítő, ezek ugyanis át tudják nedvesíteni a szavazólapot, amely elszakadhat, amikor az elektromos szavazókészülékbe kerülnek, vagy akár el is tömíthetik azokat.

A CDC hozzáteszi, hogy minden szavazóhelyiségben rendelkezésre áll kézfertőtlenítő, ám a biztos szavazás érdekében azt javasolják, hogy a szavazók szárítsák meg a kezüket, mielőtt a szavazólaphoz nyúlnak.

Korábban New Hampshire-ben, illetve a kaliforniai Sacramentóban is volt hasonlóra példa, előbbiben az így átnedvesedett szavazólapok okoztak gondot, míg Sacramentóban a szavazólap lefújásával elmosódott rajta a tinta.

Szinte minden szavazóhelyiségben kötelező egyébként mind a szavazóknak, mind a szavazóbizottság tagjainak a maszkviselés, ahogy a megfelelő távolságtartás is.

Egy arizonai szavazóhelyiség bejárataFotó: Edgard Garrido / Reuters
Egy arizonai szavazóhelyiség bejárataFotó: Edgard Garrido / Reuters

Chad Wolf, a belbiztonsági minisztérium vezetője azt mondta online sajtótájékoztatóján, hogy nincs bizonyíték arra, hogy külföldről megpróbáltak volna belenyúlni a választásokba, nincs nyoma manipulációnak.

Nem véletlen, hogy ilyen tartalmú üzenetet közvetítenek a választók felé. Újra és újra előkerül, hogy a 2016-os választásokon oroszok próbálták meg befolyásolni az amerikai polgárokat, hogy Trumpra szavazzanak. Orosz hekkerek több tízezer olyan emailt juttattak el amerikainak, amelyben a republikánus jelölt támogatására buzdította Hillary Clinton ellenében. Hogy még a választások után is be lehet avatkozni, arról itt írtunk.

(via Reuters)

Donald Trump néhány órával ezelőtt kitett egy olyan Twitter-posztot, ami fölé csak annyit írt: Szavazz, szavazz, szavazz! A különböző eseményeken gimnasztikázó elnökről összevágott videó alá a Village People YMCA nevű számát rakták, ami miatt az együttes ki is akadt.

A Village People énekese, Victor Willis azt mondta a BBC-nek, hogy ő nem engedélyezte Trumpnak, hogy felhasználja a számukat a kampányában, és még meg is kérte az elnököt, hogy hagyja abba a YMCA lejátszását.

A koronavírus-járvány okozta kockázat miatt rekordszámú amerikai választó döntött úgy, hogy előre, levélben adja le a szavazatát. Ez a több mint 100 milliós szám óriási, főleg annak fényében, hogy a teljes 2016-os választásokon 136,67 millióan szavaztak összesen. A legmagasabb számban egyébként Kaliforniában (12 millió), Texasban (9,7 millió) és Floridában (8,9 millió) szavaztak levélben.

A levélszavazás viszont vitás helyzeteket is szülhet, ilyen lehet például a végső eredmény szempontjából is fontos, a szavazásig billegő Pennsylvania állam, ahol nem számolhatják meg előre a levélben érkezett szavazatokat, sőt, egyes megyékben valószínűleg csak a személyesen leadott voksok megszámolása után összesítik azokat. Ezért előfordulhat, hogy a friss adatok szerint Donald Trump áll majd vezetésre, később viszont a levélszavazatok módosíthatják az eredményt az államban – az előzetes felmérések szerint jóval több demokrata szimpatizáns élt a levélszavazás lehetőségével –, így ha nagyon szoros a keddi eredmény, akár napokig kérdéses maradhat, ki nyerte az elnökválasztást.

A szavazatszámlálás körül 2020-ban legalább akkora felhajtás várható, mint a kampányban, a rekordszámú levélszavazat miatt pedig olyan fontos államokban is elhúzódhat az eredmények összesítése, hogy nagyon szoros állás esetén lehet, napokig nem tudjuk majd, ki nyert.

Annyi biztos, hogy épp a legfontosabb, billegő államokban ért véget a két kampányhajrá: Donald Trump megint négy állam között cikázva Észak-Karolinában, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben járt, míg Joe Biden Pennsylvania mellett egy utolsó pillanatos ohiói kitérőre koncentrált.

Elemzésünk az esélyekről és a végső eredmény időpontját befolyásoló anomáliákról.

A First Lady a floridai Palm Beachen adta le szavazatát késő délelőtt, tehát nem férjével, a Washingtonban tartózkodó Donald Trumppal együtt adta le a szavazatát.

Trumpék 2019-ben jelentkeztek át Floridából New Yorkba, ennek megfelelően szavazott a déli államban Melania.

A szavazatát Floridában leadó Melania TrumpFotó: Marco Bello / Reuters
A szavazatát Floridában leadó Melania TrumpFotó: Marco Bello / Reuters

A New York-i tőzsde irányadó indexei kedden emelkedéssel nyitottak. A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,79 százalékos, az S&P 500-as mutató ugyancsak 0,79 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 0,74 százalékos pluszban indította a kereskedést.

A piacon optimisták a várakozások, azt remélik, hogy Biden vezetésével a kongresszusban hamar megállapodnak a koronavírus-járvány miatt megroggyant gazdaság támogatócsomagjáról.

A floridai város bevásárlónegyedében a legtöbb dizájnerbolt a hurrikánoknál látott módon bedeszkázta kirakatait, ám ezúttal nem a természeti csapástól, hanem a választási eredmények után várható erőszakos tüntetésektől tartanak.

Elég sok államban könnyű felmérni, hogy Donald Trump vagy Joe Biden áll-e nyerésre, ezért minden azon múlik, hogy az úgynevezett billegő államokban ki hogyan teljesít. Egyes helyeken 12 ilyen államot jelölnek meg, de a lista leszűkíthető hat sorsdöntő helyre: Arizona, Észak-Karolina, Florida, Michigan, Pennsylvania és Wisconsin államokra. A felmérések szerint mindben Biden vezet, de van, ahol minimális, 2-3 százalékpontos az előnye, ez pedig már csak a 2016-os tapasztalatok alapján is könnyen fordulhat.

A hat állam közül Arizona 11, Észak-Karolina 15, Florida 29, Michigan 16, Pennsylvania 20, míg Wisconsin 10 elektori szavazatot jelent.

Egy a kanadai-amerikai határ közelében fekvő mini városban, Dixville Notch-ban hatvanéves hagyomány, hogy rögtön éjfél után mindenki leszavaz, és gyorsan közzé is teszik az eredményt. Nem egy nagy mutatvány ez, mert idén mindösszesen öten szavaztak. Ők mindannyian a demokrata Bidenre adták voksukat. Trump gyorsan egyenlített egy Dixville Notch-tól 20 kilométerre lévő helységben. Millsfieldben, ahol szintén hagyomány az éjféli szavazás Trump 16 szavazatot bezsebelve nyert.

A Dixville Notch-i szavazókFotó: Joseph Prezioso/AFP
A Dixville Notch-i szavazókFotó: Joseph Prezioso/AFP

Az ifjabb Donald Trump eléggé leegyszerűsítette, hogy miről szólnak a választások. Szerinte a szabadság és marxizmus között választ az Egyesült Államok. A szabadságot természetesen Trump testesíti meg. A Republikánus Párt pedig Trump gazdasági eredményeivel kampányol a hajrában a Twitteren. Azt írják, 11,4 millió munkahelyet szerzett vissza, a járvány alatt elveszített munkahelyek 52 százalékát újra betöltötték, míg a harmadik negyedéves GDP növekedés minden korábbinál nagyobb, 33,1 százalék volt.

Az állam összesített adatai alapján már kedd délelőtt közel 9,1 millió ember szavazott – nem mind a helyszínen, sokan előre, levélszavazással tették meg ezt –, ami a 2016-os részvétel 95%-a. Floridában helyi idő szerint este 7-ig (magyar idő szerint hajnali 1) lesznek nyitva a szavazóhelyiségek, de az már most látszik, hogy 2 millió, előre egyik párthoz sem köthető szavazat is érkezett, a korai feldolgozottsági adatok szerint pedig minimális fölényben lehetnek a demokraták a választás kimenetele szempontjából kritikusan fontos államban.

Donald Trumpnak jelentős segítséget jelentett a 2016-os elnökválasztás előtt a Facebookon folytatott agresszív kampánya, amiben a botrányos Cambridge Analytica cég is kivette a részét.

Idén viszont a demokrata jelölt, Joe Biden használta többet a Facebookot, ő ugyanis 87,7 millió dollárt költött a közösségi oldalon a kampányára, szemben Trump 77,3 milliójával. A 10 milliós különbség csökken viszont, ha hozzávesszük a két alelnökjelölt, Kamala Harris és Mike Pence költését, de még őket számolva is 3 milliós többletben marad a Biden-Harris páros, áll a HD marketing gyorsjelentésében.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!