Már látszik a számokon, hogyan kapta oldalba a harmadik hullám a középgenerációt

2021. március 25. – 07:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Már a koronavírus-járvány mostani szakaszában látható az adatokból, hogy az elhunytak átlagéletkora csökken. Bár a mostani halottstatisztikákban szereplők kétharmada továbbra is 70 évnél idősebb, az első és második hullámhoz képest most arányosan jóval több 50−69 éves ember hal meg a Covid−19-ben. Az időseket mostanra már jobban tudjuk védeni, közel felük oltást is kapott, miközben a harmadik hullám a 30−60 éves fiatal- és középgenerációt kapta oldalba. Az újabb és újabb rekordszámokat olvasva elég meglepő, hogy 2019 első két hónapjában jóval magasabb volt az összhalálozás a mostaninál.

A koronavírus harmadik hulláma nemcsak eddig nem látott mennyiségű fertőzöttet, halálesetet és egészségügyi túlterhelést hozott, de a kórházba kerülési és halálozási statisztikákon is módosított. Az első és második hullámban megszokhattuk, hogy a Covid−19 elsősorban az idős, krónikus betegekre lehet végzetes, az utóbbi hetekben viszont egyre több olyan hírt hallani, hogy középkorú és fiatal emberek kerülnek kórházban vagy halnak meg, köztük olyanok is, akiknek semmilyen alapbetegségük nem volt. A valóságérzékelésünket torzíthatják ezek a hírek, ezért ebben a cikkben röviden azt elemezzük, mennyire igazolják mindezt a számok, és ennek mi az oka.

Az első grafikán 18 262 elhunytat tüntettünk fel életkor szerint 2020. március 15. (ekkor jelentették az első halálesetet) és 2021. március 21. között. Elsőre is jól látszik, milyen nagyságrendi különbségek vannak a tavaly tavaszi, illetve a 2020 őszi és a mostani 3. hullám között.

  • Az első hullámban 2020. március 4. és augusztus 31. között 615 ember halt meg (6 hónap).
  • A második hullámban 2020. szeptember 1. és 2021. február 17. között 13 316 ember hunyt el (5 és fél hónap)
  • A most még felívelő szakaszban lévő harmadik hullámban 2021. február 18. óta 4520 embert vesztettünk el (1 hónap)
Koronavírusban 2021. március 21-ig elhunytak nem és életkor szerint – Illusztráció: Bakró-Nagy Ferenc / Telex
Koronavírusban 2021. március 21-ig elhunytak nem és életkor szerint – Illusztráció: Bakró-Nagy Ferenc / Telex

Infografikánk alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a harmadik hullámban tényleg több fiatalabb ember hvolna meg a Covid−19 következtében. A leginkább szembetűnő talán az, hogy az idősebb korosztályban milyen magas a nők aránya az elhunytak között. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy a nőkre halálosabb lenne a vírus. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy az idősebb korosztályokban jóval több a nő, mivel a férfiak korán halnak.

A KSH korfáján is látszik, hogy míg a 45 éves korosztályban még nagyrészt fele-fele arányban vannak nők és férfiak Magyarországon, 55 éves kor fölött a férfiak korai elhalálozása miatt kezdenek eltolódni az arányok: 70 fölött már kb. 40-60 százalék a férfi-nő arány, 80 fölött pedig már egyharmad-kétharmad.

A harmadik hullámra az igazán veszélyeztetett idősebb korosztály már a többiekhez képest valamivel nagyobb védettséget élvez. Mostanra nagyrészt megtanultunk vigyázni az idősotthonainkra, az idős emberek eleve elszigeteltebb életet élnek, és ami a legfontosabb: az 1,7 millió hatvan év feletti közel fele mostanra már kaphatott legalább egy oltást: az Európai Uniónak jelentett adatok szerint a 11. héten a 80 fölöttiek 53,3 százaléka, a 70−79 éves korosztálynak pedig 48,7 százaléka.

A harmadik hullámban villámgyorsan terjedő brit variáns sajnos az aktív életet élő, dolgozó fiatal és középkorosztályt kapta oldalba.

Önmagában is igaz az a tétel, hogy több fertőzött között sajnos több lehet a Covid−19 halálos áldozata. Szlávik János infektológustól azonban azt is tudjuk, hogy nemcsak egyre fiatalabbak a kórházba kerülő betegek, hanem 10-15 százalékkal súlyosabb tüneteket is okoz náluk a brit mutáns. Ennél a vírusváltozatnál erőteljesebb a láz és a köhögés, a fejfájás és az ízületi fájdalom.

Müller Cecília országos tisztifőorvos március 17-én részletes adatokat is közölt arról, hogy a fertőzöttek átlagéletkora a 10. héten 45 év volt, a betegek 55 százaléka nő, 45 százaléka férfi. A fertőzöttek korcsoport szerint így oszlanak meg – jól látható, hogy a derékhad valóban a 40−49 éves korosztály (Müller Cecília szavaiból az nem derült ki, hogy a fennmaradó 21 százalék melyik korosztályhoz tartozik)

Arról nem találtunk statisztikát, milyen a kórházban kezeltek kormegoszlása. Itt ismét csak Szlávik János nyilatkozatára tudunk támaszkodni: ő szintén március 17-én azt mondta, körülbelül 5 évvel csökkent a kórházba kerülők átlagéletkora. Szlávik egy másik nyilatkozatában is utalt arra, hogy csökken a súlyos betegek átlagéletkora, gyakrabban kerül kórházba olyan 40−50 éves ember, akinek semmilyen alapbetegsége nem volt.

Mindez együtt már magyarázhatja azt, hogy a harmadik hullámra több mint 3 százalékponttal magasabb a 60 éven aluliak aránya az elhunytak között. Ez nem tűnhet soknak, azonban arányaiban nézve az jelenti, hogy

ebben a korosztályban a második hullámhoz képest majdnem 40, az elsőhöz képest pedig több mint 80 százalékkal több a halott.

A cikk elején említettük, hogy a különböző járványhullámokban nagyságrendileg eltérő volt az elhunytak száma, és a harmadik hullám végeredményét még nem is látjuk. Ezen különbségek kiküszöbölésére most azt mutatjuk meg, hogy az adott időszakban elhunytak százalékában hogyan oszlott meg a halálozás az egyes korcsoportokban.

A koronavírusban elhunytak kétharmada most is 70 év feletti, de az is látható, hogy

az arányokat nézve a halálozásban a 50−59 évesek között volt a legnagyobb emelkedés az első, a második és a harmadik hullám között, miközben a halálozás aránya a harmadik hullámra a 80 év feletti generációban csökkent.

Készítettünk egy részletes korfát is a második és harmadik hullámban elhunytak adataival. Az összehasonlíthatóság érdekében itt sem az elhunytak számát, hanem a százalékos arányát jelenítettük meg az egyes korcsoportokban.

Napról napra nagyon drámai számokat hallunk a koronavírus miatti halálozásról, és ezek a számok sajnos folyamatosan emelkednek is. A KSH most következő kimutatásán megnézhetjük, hogy az idei év elején regisztrált összes – tehát a Covid mellett minden más okból bekövetkezett – halálozás hogyan alakult az előző évekéhez képest.

Vajon mennyivel emelte a Covid−19 az ilyenkor szokásos halálozások számát? A február utolsó hetéig tartó kimutatáson egyelőre csak az látszik, hogy 2019-ben (világoskék) ebben az időszakban sokkal többen haltak meg Magyarországon, mint 2021 februárjában (piros színű vonal). A grafikon szürke zónája a 2015−2019 közötti évek átlagát mutatja.

2019 január−februárjában komoly influenzajárvány volt, ami a 6. héten tetőzött, a kórházak többségében látogatási tilalom volt. Az influenza ilyenkor az idősek és súlyos krónikus betegek körében általában jelentősen emeli a halálozást. Az idei év első 7 hetét nézve 2020-hoz képest 7 százalékos a halálozás emelkedése. Kíváncsiak leszünk a későbbi adatokra, hiszen a mostaniak még bőven a március 8-i zárás előtti időszakot mutatják (az év első 7 hete február 21-ig tartott), és a Covid-halálozás 7 napos mozgóátlaga március elejétől mutatott meredek emelkedést Magyarországon.

Ha 2020-at az előző öt év átlagának halálozásával hasonlítjuk össze, akkor a Központi Statisztikai Hivatal szerint az első covidos évben 8331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon. A KSH szerint az EU 27 tagállama közül ezzel még mindig a 6. legalacsonyabb többlethalálozást lehetett Magyarországon mérni. Csak Lettország, Izland, Finnország, Dánia és Észtország adatai mutatnak kisebb halálozási növekedést 2020-ban. A Népességkutató Intézet szerint viszont helyesebb az összehasonlításból kihagyni 2020 januárt és februárt, amikor nem volt járvány. Ha így számolunk, akkor 2020-ban 13,7 ezer is lehet a többlethalálozás.

Mostanra látszik, hogy nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas a Covid-halálozás Magyarországon: lakosságarányosan nézve a napi új halálesetek száma jelenleg nálunk a legmagasabb a világon. Ha a járvány kezdete óta elhunytak számát nézzük egymillió lakosra vetítve, akkor a világ országai közül a Worldometers számai szerint március 25-én Gibraltár, San Marino és Csehország után a 4. helyen állunk.

Sovány vigasz, hogy nem sokkal utánunk lemaradva áll ebben a szomorú rangsorban az Egyesült Királyság, Olaszország vagy az Egyesült Államok. Későbbi elemzés témája, hogy ez az eredmény mennyiben tudható be a rossz járványkezelésnek, a magyar egészségügyi rendszer teljesítményének vagy a magyar lakosság egészségtelen életmódjának, az elhízásnak és az ezzel összefüggő krónikus betegségek elterjedtségének.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.