A szankciók miatt drágul a benzin? A számok mindent mutatnak, csak ezt nem

Szankciós infláció, szankciós benzinár-emelkedés, a drágulásba belerokkanó Nyugat-Európa. Elég sok kormányzati nyilatkozatban, propagandamédiás cikkben és világmegfejtő videóban találkozhattunk az utóbbi időben ezekkel a kifejezésekkel, amelyek most, a benzinárstop eltörlése után ismét megszaporodtak.

A magyarázat szerint a gázolaj ára az Oroszországra kivetett szankciók miatt lőtt ki az egekbe, ami alól Magyarország mentességet kapott. A kormány nagyon sokáig igyekezett ellentartani a drágulásnak a benzinárstoppal, de a szankciók indulásának másnapján elfogyott a benzin az országból, így ki kellett vezetni azt. Cserébe viszont még mindig nálunk drágult az egyik legkisebb mértékben az üzemanyag – szól a kormányzati kommunikáció.

Megpróbáltunk utánajárni ezeknek az állításoknak, ezért visszanéztük az utóbbi több mint egy év heti benzin- és dízelárait Európa minden országában. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a gázolaj árában alapvetően is vannak különbségek az országok között, mert:

• eltérőek a beszerzési források és lehetőségek;
• különbözik az adók és a járulékok mértéke;
• valamint több helyen a magyar benzinárstophoz hasonló állami engedményeket tettek az utóbbi időben.

Első körben érdemes megnézni, hogyan alakult Európa különböző országaiban a benzin és a dízel ára a háború kitörése óta. Ehhez összehasonlítottuk a háború kitörése utáni első, február 28-i árakat az aktuális, december 6-i árakkal. Február 28-án ugye még szó sem volt energiaszankciókról, azok hatásairól tehát nem beszélhetünk.

Az ábrán jól látszik, hogy a háború eleje óta az unióban a benzin ára átlagosan 1 százalékkal csökkent, míg a dízel ára 11 százalékkal nőtt. Magyarországon mostanra a benzin 20 százalékkal lett drágább, a dízel 32 százalékkal, ennek fő oka az üzemanyag-ársapka eltörlése. Az uniós országok átlagából azonban jól látszik, hogy „szankciós benzinár-növekedésről” így, kilenc hónap távlatából nem nagyon beszélhetünk.

A sokat emlegetett uniós szankciók közül ugyanis kizárólag a májusban bejelentett hatodik csomag vonatkozik az energiahordozókra, amely alól Magyarország mentességet kapott. Ez az európai államoknak december 5-től megtiltja az orosz kőolaj importját tankerhajókon. Magyarország viszont szárazföldi vezetéken hozza be a kőolajat, amire nem vonatkozik a tiltás. A többi szankció egyáltalán nem vonatkozik az energiára.

Nem a szankciókkal indult a drágulás

A fosszilis energiahordozók (mint a gázolaj és a földgáz) 2021-ben, a koronavírus-járvány utáni gyors gazdasági újraindulás idején kezdtek el jelentősen drágulni. Hogy ennek határt szabjanak, a kormány 2021. november 11-én jelentette be, hogy november 15-től 480 forintban maximálja a 95-ös benzin és a dízel kiskereskedelmi árát. Az adatokat ezért a bejelentés előtti időszaktól, 2021. november 1-től néztük meg.

A grafikonról jól látszik, hogy a legtöbb európai országban az üzemanyag ára a háború kitöréséig lassan, de folyamatosan emelkedett. A benzinár a háború első heteiben megugrott, majd júniusig viszonylag meredeken emelkedett, nyár óta azonban egy kisebb hullámmal folyamatosan csökken. A dízel viszont a háború kitörésekor drágult egy nagyot, azóta pedig kisebb-nagyobb hullámzásokkal ugyanazon a szinten van.

Magyarországon ezzel szemben a novemberi benzinárstop valamivel csökkentette az üzemanyag árát, majd a benzin ára viszonylag stabil maradt az elmúlt 13 hónapban. A dízel ezzel szemben a háború kitörése óta lassan, de biztosan drágult, az ársapka megszüntetésével végül mindkét üzemanyag ára hajszállal az uniós átlag alatt kötött ki. A grafikonon látható kisebb-nagyobb kilengéseket az okozza, hogy az árat itt euróban néztük, a forint-euró árfolyama pedig egy izgalmas hullámvasúton ment végig a háború kitörése óta.

A háború kitörése és a benzinárstop eltörlése közötti időszakban az uniós államok közül Magyarországon volt a legolcsóbb a benzin és a második legolcsóbb a dízel, a piaci árazásra való visszaállás óta azonban inkább a közepesen drága üzemanyagú országok közé kerültünk.

Nálunk drágul, máshol közel sem ennyivel

Érdemes ugyanezt az árváltozást százalékokban is megnézni, így kivehetjük a képletből az országok különböző adókulcsait és járulékait. Kiindulópontnak ehhez a benzinárstop előtti utolsó, tavaly november 8-i árakat vettük.

Az ábrán jól látszik, hogy a tavaly november eleji árszinthez képest nézve Európa legtöbb országában

• a benzin ára a háború kitörésekor kilőtt, nyáron tetőzött, majd azóta folyamatosan csökken;
• a dízel ára márciusban szintén kilőtt, de azóta inkább hullámzik, és még most is jóval magasabb, mint a háború előtt.

Magyarországon ezzel szemben:

• a benzin az ársapka 13 hónapjában végig olcsóbb volt, mint tavaly novemberben, most azonban az európai átlagot jelentősen meghaladó mértékben drágult;
• a dízel eleinte olcsóbb lett, de az év eleje óta folyamatosan drágul, az áremelkedés üteme pedig mostanra körülbelül megegyezik az európai átlaggal.

Szankciós, mi?

A fenti idővonalból pontosan látszik, hogy az európai gázolajár-változásnak nem nagyon van köze a december 5-e óta érvényes, kőolajra vonatkozó uniós szankciókhoz. Sőt, a számok inkább azt mutatják, hogy jóval az energiaszankció életbe lépése előtt, nyáron volt nagyon drága a benzin, míg most a szankció ellenére egyre olcsóbb, szinte ugyanannyi, mint tavaly novemberben.

Az is látszik, hogy hiába kapott Magyarország mentességet a szankciók alól, ennek állítólagos előnyeit a lakosság közel sem érzi.

A számokból egyenesen az látszik, hogy Magyarországon a dízel ugyanannyira drágult, mint az EU többi országában, a benzin pedig még jobban.

A valóság persze az, hogy a magyar állam rengeteget keres azon, hogy kilógunk a kőolajra vonatkozó szankciókból. A Mol ugyanis máig olcsón veszi az orosz olajat, és drágán adja el azt a kutaknál, az állam pedig épp nemrég jelentkezett be a különbözet 95 százalékára, ami százmilliárdos nagyságrend. Kár, hogy a bombás óriásplakátok helyett nem ezt kommunikálják.