Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan diktálnak Orbánék a nemzeti hírügynökségnek

Legfontosabb

2022. március 04. – 08:33

Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan diktálnak Orbánék a nemzeti hírügynökségnek
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke 2019 novemberében emailt küldött a közmédiához tartozó állami hírügynökséget, a Magyar Távirati Irodát (MTI) igazgató Németh Zsoltnak. „Szia, ebből tudnátok írni egy hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!” – írta Havasi. Arról kellett kiadni egy hírt, hogy Orbán Viktornak levélben köszönetet mondott egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi.

Később Havasi azt is elküldte, hogy mi legyen a pontos cím és bevezető. Az MTI szerkesztősége engedelmeskedett, és szó szerint követte az utasítást.

Az erről szóló email egyike annak a Direkt36 birtokába került gyűjteménynek, amely az MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat tartalmaz. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és – ahogy Havasi levele is mutatja – mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba.

A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek:

  • az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt
  • az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot
  • nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is
  • az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani

Az állami hírügynökség munkája közszolgálat. Évtizedek óta az általa kiadott hírekből dolgoznak a tévéhíradók és hírportálok, átveszik őket a vidéki lapok és ezeket alapul véve mondanak híreket a rádióadók. 2015-ben az MTI elvesztette önállóságát, amikor betagolták a közmédiába. Ma a köztévé egyes csatornájának egyik részlegeként működik, munkatársai a 2022-ben már 130 milliárd forint közpénzből gazdálkodó MTVA alkalmazottai.

Bár a közmédiának a magyarok pontos és sokoldalú tájékozódását kellene szolgálnia, és a médiatörvény szerint függetlensége „a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele”, a Direkt36-hoz eljutott, az elmúlt négy évből származó dokumentumok mást mutatnak. Kétrészes cikkben dolgozzuk fel őket, ebben a részben azt mutatjuk be, hogyan avatkozik bele az MTI működésébe napi szinten a kormányzat, és hogyan torzítja a saját politikai érdekeinek megfelelően a híreit.

A második részben pedig azzal foglalkozunk, hogy az egyre szorosabb politikai felügyelet alá került hírügynökségnél hogyan működik az öncenzúra, hogyan próbál a kormányzat elvárásainak megfelelni az elvileg minden magyart szolgáló MTI. Ez a legkülönfélébb témákra igaz, köztük az orosz vonatkozású hírekre is.

Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de ők érdemi reakció helyett azt válaszolták, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt.

Havasi Bertalan és a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem válaszolt a megkeresésünkre.

Orbánnak ez a gondolata nagyon fontos!

A közmédia hírekkel foglalkozó részlegeit – a tévétől a rádión át a nemzeti hírügynökségig – az elmúlt években tökéletesen leuralta a kormány, a tartalmat a sokszor a kormány politikai érdekeihez igazítják.

Erre több korábban kiszivárgott hangfelvétel és volt dolgozók beszámolói is utaltak, részletesen foglalkozott velük például a Szabad Európa, de még a brit Guardian is írt a magyar közmédiában megjelenő nyílt kormánypropagandáról. Médiahatósági vizsgálat is indult, miután kikerült egy hangfelvétel, amelyen Bende Balázs, a közmédia tartalomgyártásának egyik fő irányítója egy 2019-es értekezleten többek között arról beszél a dolgozóknak, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és „ennek megfelelően dolgozunk mindannyian”, akinek meg ez nem tetszik, az adja be a felmondását.

Ezt a hozzáállást most írásos bizonyítékok sora igazolja. A Direkt36 belső emailek és cenzúrázott MTI-híreket tartalmazó dokumentumok segítségével mutatja be, hogyan érvényesíti politikai akaratát a kormány a közmédiában. Ezen kívül több, az MTI belső működését ismerő forrás is nyilatkozott nekünk azzal a feltétellel, hogy a nevüket nem írjuk le, mert attól tartanak, hogy a közmédia vezetése felől retorziók érhetik őket.

Több forrás is beszámolt arról, hogy a kormányzat kommunikációs emberei gyakran közvetlenül beleszólnak a munkájukba. Egyes esetekben a minisztériumi sajtósok telefonon tollba is mondták, hogy a főnökeik nyilatkozataiban mit kell a címben és a bevezetőben kiemelni, és mi az, ami inkább maradjon ki a tudósításból. A sajtósok azonban általában vigyáznak arra – főként az elmúlt években kiszivárgott esetekből tanulva –, hogy egyértelmű írásos bizonyítéka ne legyen a felülről érkező, politikai utasításoknak. Jellemzően tehát telefonon elmondják, hogy mi a feladat, majd emailben már csak egy közleményt vagy egy hangfelvételt küldenek át.

Orbán Viktor miniszterelnök programjait különösen kiemelten kezelik az MTI-ben – ami természetes is, hiszen a magyar kormányfő nyilvános szerepléseiről fontos, hogy legyenek pontos hírügynökségi beszámolók. A kormányfő nyilvános megszólalásaira azonban egy tavaly februári email szerint egészen aprólékosan megtervezve reagál a közmédia.

2021. február 17-én a már említett Németh Zsolt emailben arról tájékoztatta az ügyeletes MTI-s vezető szerkesztőt, Ráthy Sándort, hogy mit fog kérdezni az M1 tudósítója egy aznapi krakkói eseményen Orbántól. „Ezt fogja kérdezni a Joó Csaba OV-tól! >> Ma megjelent egy írása magyar, szlovák és lengyel lapokban ’Betölteni a hivatásunkat’ címmel. Mi kell ahhoz Ön szerint, hogy a V4-ek a következő 30 évben is betölthessék a hivatásukat?" Németh Zsolt – akit az állami médián belül Pitbull néven emlegetnek, és ő az M1 csatornaigazgatója és így az MTI irányítója is – hozzátette:

„Ez a gondolat nagyon fontos!”

Az MTI az elkészült hírben ennek az utasításnak megfelelően írt a sajtótájékoztatóról. Azt a címet adta a hírnek, hogy „Orbán: Össze kell tartani, ez a V4 sikerének titka”, és rögtön a tudósítás elején szerepel, hogy „A tanácskozáson tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor a közmédia kérdésére kiemelte: hűség és szolidaritás kell ahhoz, hogy a V4 betölthesse a hivatását a jövőben is.”

A már idézett, Havasi Bertalantól származó email azt mutatja, hogy van példa arra is, amikor eleve Orbán stábjából mondják meg, konkrétan mit írjon az MTI. A miniszterelnök helyettes államtitkári rangban lévő sajtófőnöke és egyben egyik legrégebbi munkatársa 2019 novemberben írta az emailt Németh Zsoltnak.

Havasi Bertalan emailje az MTI-nek
Havasi Bertalan emailje az MTI-nek

Ez egy továbbított dokumentum volt, egy európai zsidó ernyőszervezetet vezető rabbi levele Orbán Viktorhoz. Havasi azt írta, hogy „Szia, ebből tudnátok írni egy MTI-hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi!” Egy órával később újabb emailt írt Németh Zsoltnak a témában. „A cím és a lead ez legyen, kérlek”, írta, és hozzátett egy előre megfogalmazott címet és bevezetőt:

  • [CÍM:] „Az Európai Zsidó Szövetség köszönetet mondott Orbán Viktornak Izrael és a zsidóság melletti kiállásáért
  • [LEAD:] Köszönetet mondott a ciszjordániai zsidó telepekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspontért, Magyarország Izrael melletti következetes kiállásáért, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) kötött átfogó megállapodásért Orbán Viktornak írt levelében Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke szerda délután.”

Ennek megfelelően meg is írta a hírt az MTI, és azt többek között átvette a kormány hivatalos honlapja, a Fidesz honlapja és a zsido.com oldal is. Egy forrás szerint ez nem volt egyedi eset, Havasitól gyakran kapnak készre megírt anyagokat, amelyeknek meg kell jelenniük.

Egy másik belső email arról tanúskodik, hogy nemcsak Orbán Viktor közvetlen kommunikációs stábja, hanem a Rogán Antal minisztériumához tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központnak is szerepe van abban, hogy milyen híreket közöl az MTI. 2021. január 4-én az egyik MTI-s szerkesztő tanácsot kért a főnökétől, Ráthytól: „Az előbb telefonáltak a PM-ből, hogy levesszük-e az Indexről a Varga-interjút” – írta. Itt arról van szó, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter stábja azt tudakolta, hogy az MTI ír-e lapszemlét a miniszter friss interjújából, amely éppen megjelent az Indexen. Ráthy a következőt felelte:

„még nem jött rá megrendelés, forduljanak a ktk-hoz” – ami azt jelentette, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ dönthet arról, megrendeli-e a témát a hírügynökségtől.

Alázatos kérelem

A minisztériumi közlemények címét és bevezetőjét tilos módosítani, erről több, a Direkt36-hoz eljutott email is tanúskodik. Erre 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is belső körlevélben figyelmeztettek az MTI ügyeletes vezető szerkesztői. 2020 áprilisában például egyikük, Ráthy Sándor „alázatos kérelem” tárggyal írta körbe az MTI belső levelezőlistáira, hogy „akinek már a könyökén jön ki, attól elnézést kérek, akinek még nem sikerült megjegyeznie, annak most újra itt a lehetőség. NE változtassatok a kormányzati és kormányzatközeli szervezetek közleményeinek címén, példa: ITM: és ide a címet, amit ők adtak, szó szerint”.

A „szó szerintet” pirossal is kiemelte az emailben.

Ráthy Sándor vezető szerkesztő, miután az MTI hírszolgáltatásának alkotógárdája nevében átvette az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíját a pályázat díjátadó ünnepségén az Országházban 2019. szeptember 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA
Ráthy Sándor vezető szerkesztő, miután az MTI hírszolgáltatásának alkotógárdája nevében átvette az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíját a pályázat díjátadó ünnepségén az Országházban 2019. szeptember 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA

2021 március végén Ráthy Sándor ismét köremailben emlékeztette a tudósítókat és szerkesztőket: „Változatlanul érvényes, ne írjátok át a minisztériumi közlemények címét hírben sem.” Az emailre ekkor érkezett néhány keserű válasz. Az egyik munkatárs például azt írta: „Tényleg tűrhetetlen a logikának, a saját szabályainknak megfelelő, pláne értelmes, címszerű címekkel dobálóznunk.” Egy másik:

„Javaslom, hogy minden kormány, Fidesz és egyéb hatalmi szerv közleményét emeljük át egy az egyben, az első bekezdés után írjuk oda, hogy ki küldte, kinek, mikor, aztán négy-öt bekezdésenként írjuk oda, hogy közölte, tudatta. Semmi cizellálgatás, végül is már rég nem vagyunk újságírók.”

A politikai szempontok érvényesülését azonban a leginkább az az email igazolja, amelyből kiderül, hogy a szabály még a kormányközeli milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tőzsdei cégre, az Opus Globalra is vonatkozik. 2021 április 23-án ugyanis az egyik szerkesztő írt körbe emiatt:

„Kérlek benneteket, hogy az OPUS GLOBAL NYRT. anyagaival kapcsolatban figyeljetek majd arra, hogy a cég nevét csupa nagybetűvel írjuk, és a főcső által hozzátok eljuttatott közleményeik címe és leadje legyen a mi anyagunk címe és leadje is. Köszi”

„Ha egy sajtóorgánum úgy dönt, az Opus Global Nyrt. sajtóközleményeit változtatás nélkül adja ki, azt jelzi, elismeri társaságunkat hiteles szakmai forrásként, ebből fakadóan él azzal a szerkesztői szabadságával, hogy változtatás nélkül közli” – írta megkeresésünkre Mészáros cége.

A „főcső”, vagy más emailekben „főszerkhá” elnevezés az ügyeletes vezető szerkesztőt jelöli. Ők hárman vannak – jelenleg Végh Sándor, Ráthy Sándor és Rácz Mária –, egymást váltva felügyelik a hírügynökség munkáját, megjelenés előtt átnézik az anyagokat és folyamatos levelezésben állnak a főnökséggel, alapvetően Németh Zsolttal. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok arra utalnak, hogy Németh a kapocs a kormányzat és az MTI szerkesztősége között. Összesen nyolc belső email is van, amelyből látszik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők neki továbbítottak ellenőrzésre bizonyos híreket megjelenés előtt, vagy hogy kormányzati közleményeket és más utasításokat ő küldött be az MTI szerkesztőségébe.

Egy gépezet részei

Az MTI-nek a hírszolgáltatáson túl fontos feladata az is, hogy napi szinten közzé tegye a közéleti szereplők sajtónyilvános eseményeinek listáját. A szerkesztőségek évtizedeken át alapvetően ebből a listából tájékozódtak arról, hogy milyen fontos esemény lesz aznap, melyikre érdemes tudósítót küldeniük. Ebben elvileg a sajtótájékoztatóktól a szalagátvágásokig minden megtalálható, de ha nem szerepelnek benne a kormánypárti politikusok programjai, akkor a független sajtó jó eséllyel nem értesül ezekről – így a helyszínen kérdéseket sem tud feltenni nekik.

A Direkt36 birtokába jutott több belső email, amelyik megmutatja, hogyan intézik ma az MTI Agenda szerkesztését. Az ügyeletes vezető szerkesztők által körbeküldött levelekben a másnapi események listája szerepel, és a kormánypárti politikusok programjai mellett az látható, hogy „MTI és M1 tudósító részvétele” szükséges, viszont „agendába nem kérjük”. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosan látható Agendába ezek ne kerüljenek be, ami jelentősen megnehezíti a kormányzattal kritikus újságírók munkáját, viszont lényegesen megkönnyíti a kormánypárti politikusok dolgát.

„Nagyon következetes gyakorlat ez évek óta, amelynek az a célja, hogy ne készülhessen fel rájuk a nem kormánypárti sajtó” – magyarázta egy forrás a rendszerről.

A forrás szerint Orbán Viktor miniszterelnök programjai még ezekben a belső listákban sem jelennek meg, mert azokról az ügyeletes vezető szerkesztők mindig külön értesítik az MTI-t és külön szerveznek rá tudósítót. „Volt olyan, hogy a belpolitikai turnus nem tudott arról, hogy Orbán Viktor külföldre megy, és a tudósító is megy vele” – mondta.

A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján az MTI három, egymást váltó vezető szerkesztője a felülről érkező utasításokat nem kérdőjelezte meg. Erre azonban nem is nagyon lenne terük: a hírügynökségnek ugyanis 2015 óta nincs meg a szervezeti önállósága. Ekkor olvasztották egybe a köztévét, a közrádiót és az MTI-t, és az egyesülésből létrejött a hivatalosan a közszolgálati médiaszolgáltatónak számító Duna Médiaszolgáltató Zrt. (DMSZ). Ez a cég a médiatörvény szerint egy közalapítványé, amelynek célja a „közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása, függetlenségének védelme”, amelyet a törvény „a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltételének” nevez.

A pénz és a műsorgyártás azonban nem a DMSZ-nél összpontosul, hanem egy másik szervezetnél, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA), amelytől a DMSZ csak megrendeli a munkát. Az MTVA idei költségvetése minden korábbinál több, 130 milliárd forint, szemben a DMSZ 1,8 milliárdos költségvetésével. Az MTVA-hoz tartozik az összes közszolgálati tévécsatorna, a rádiók, és az egykor önálló MTI is a legtöbb dolgozójával együtt; a szervezet vagyonkezelőként is eljár, övé a közmédia teljes ingatlanvagyona és a műsorgyártás, innen kapják a fizetésüket is az alkalmazottak.

Az MTVA működését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli, melynek vezetőjét az országgyűlés választja meg – kilenc évre. Az NMHH eddigi elnöke, Karas Mónika éppen néhány hónapja mondott le, mert „új kihívásokat keresett”, így utódját még a választások előtt ki tudta jelölni a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP. Ő Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt rektora lett. Mindkét vezetőt egyedül a kormánypárti képviselők szavazataival választották meg, az ellenzék nem támogatta őket.

Ennek a cikknek a szerzője a Direkt36, egy nonprofit szervezet, amely olvasói támogatásokból működik. Támogasd te is a tényfeltáró újságírást, kattints, ha szeretnél csatlakozni a Direkt36 támogatói köréhez.
Kövess minket Facebookon is!