
Már szinte a BKK zsebében van az a hatmilliárd forint, amiből elkezdik kiépíteni a fővárosi bringasztráda-hálózatot. A hálózat lelke, első eleme és összekötő kapcsa a nagykörúti bringasztráda lesz sok újdonsággal, aminek várhatóan sok vitát kiváltó részleteit már februárban elkezdik egyeztetni a lakossággal.
A napokban jelentette be a főváros vezetése, hogy lesz pénz a nagykörúti bringasztráda és két csatlakozó útszakasz kiépítésére. Nem volt teljesen világos, miről is van szó, ezért utánanéztünk, honnan, milyen pénz érkezik, és pontosan mi épül.
Honnan jön a pénz?
A BKK tájékoztatása szerint a fővárossal egyeztetve tavaly áprilisban adtak be három – egymáshoz kapcsolódó – bringasztráda-építési projekttervet az uniós támogatással és kormányzati társfinanszírozással megvalósuló TOP Plusz program felhívására, összesen 6 milliárd forint értékben. Ezeket az Irányító Hatóság nevű kormányzati szervezet idén január 9-én elfogadta, azaz a szakmai és a politikai döntés megszületett a fejlesztés támogatásáról.
Az erről szóló támogatási szerződés a hivatalos menetrend szerint legfeljebb néhány hónapon belül megszületik. A szerződés aláírása után 2027-re meglesznek az engedélyes és kiviteli tervek, és 2028–2029-ben szakaszosan – a Nagykörút komplex megújításának részeként – megépülhet a bringasztráda a Nagykörúton, valamint a Váci út és az Üllői út bevezető szakaszán.
Mi az a bringasztráda?
A bringasztrádát mindenhol máshogy hívják. Előfordul cycle highway, Radschnellweg, supercykelstier, fietssnelweg néven is. Közös bennük, hogy egyenes, gyors, széles és akadálymentes útfelületet kínálnak a kerékpárosoknak, akik így biztonságosan és gyorsan haladhatnak nagyobb távolságot megtéve. A kerékpáros „autópályákat” elsősorban az ingázók számára tervezik, a szabadidős és turisztikai használat itt másodlagos szempont.
A bringasztrádák a kerékpáros hálózat gerinceként kötik össze Budapesten majd a belső és külső kerületeket, illetve az agglomerációt és a városközpontot. A tervek szerint körülbelül 5-18 kilométer hosszan, a Nagykörútig futnak majd be Pesten és Budán, onnantól a belváros felé már a klasszikus főhálózati elemeken és a mellékutcák alaphálózatain oszlik el a kerékpáros forgalom.
A három első ilyen bringasztráda a Váci út és az Üllői út két, következő években megépülő szakasza, valamint a beérkező forgalmat szétterítő nagykörúti lesz.
A pesti bringasztrádáknak mindenképpen saját márkájuk lesz (egyértelmű név, saját vizuális megjelenés, logó, táblák), ezek segítenek a népszerűsítésben és kommunikációban, közölte a BKK. A kerékpáros sztráda egyik leglátványosabb jellegzetessége – az autópályához hasonlóan – az építés kiemelt minősége. Azaz a közúttól fizikailag leválasztott, széles, kiváló minőségű, csomópontokban kiemelt és megnövelt biztonságú kerékpáros útvonal.
Pontosan hol épül bringasztráda?
A projekt lelke a Nagykörút Váci út (Nyugati tér) és Mester utca közötti szakasza. Ezen a részen a körút teljes megújítását tervezik a járdától a közúti sávig.
Mindkét oldalon
- a közúti közlekedés irányával azonos;
- a szakasz 80 százalékán fizikailag elválasztott;
- minimum két méter széles;
- egyértelmű jelrendszerű kerékpárút
épülne 4,5 milliárd forintból. Méghozzá a betorkolló mellékutcáknál csomóponti kiemeléssel, a nagyobb csomópontokban pedig közlekedési lámpa ad elsőbbséget a kerékpárosoknak.
A csomóponti kiemelés magyarul azt jelenti, hogy az autók egy bukkanóra felhajtva tudnak majd csak lekanyarodni a Nagykörútról a mellékutcákba (és onnan ki), a járda és a kerékpárút viszont a bukkanóval emelt szinten folyamatosan halad. Így a sofőrök kénytelenek lelassítani minden ilyen bukkanós kanyarodásnál, és jobban észreveszik a gyalogosokat és kerékpárosokat, csökkentve ezzel a balesetveszélyt. A nagyobb csomópontoknál ilyen megoldást természetesen nem lehet csinálni, ott a külön kerékpáros forgalmi lámpa védi a bringásokat. A nagykörúti zöldfelületek fejlesztése és a járdák megújításának megtervezése is része a projektnek.

Az új nagykörúti bringasztráda két végéhez csatlakozna a Váci úti és az Üllői úti bringasztráda. A Váci úti a már kiépített zöld polleres (rugalmas forgalomterelő oszloppal védett) szakasz végétől, azaz a Lehel tértől kifelé indulna egy kilométer hosszan, a nagykörútihoz hasonló paraméterekkel. Az Üllői úti pedig szintén a már meglevő polleres szakasz Nagyvárad téri végétől kifelé épülne 1,1 kilométer hosszan az Ecseri útig.
A BKK azzal magyarázza a külső szakaszok építését, hogy a Nagykörútig tartó belső, polleres szakaszok már aránylag jól működnek, ráadásul a Váci út belső, Lehel térig tartó szakasza esetében amúgy is át kell majd építeni az egész közutat a kiskörúti villamos Lehel téri meghosszabbításakor. Erre a két szakaszra összesen 1,5 milliárd forint jut majd a pályázati összegből.
Miért kell bringasztráda Budapestre?
A BKK adatai szerint 2024-ben 3800 biciklis volt a napi átlagos keresztmetszeti forgalom a Nagykörúton, ami nem rossz, de ahhoz, hogy a kevésbé gyakorlottak is el merjenek indulni rajta, fejleszteni kell, méghozzá bringasztrádaként.
„Tízezerre lövünk”
– jelentette ki Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója a kérdésre, hogy mi lenne az ideális napi kerékpáros forgalom. Mint hozzátette, a 6-7000-es napi forgalomhoz már nem árt a bringasztráda minőség. Ezt a budai rakparti kerékpáros útvonal hasonló nagyságú forgalma is mutatja, ahol már biciklis dugók is ki szoktak alakulni néhány helyen.
A tervezett pesti bringasztráda nemzetközi szinten a szerényebbek közé tartozik, a holland sztrádák már sokkal nagyobb kapacitásra épülnek. Bodor szerint ők már egy következő kerékpárhálózati életciklusban vannak, nagyjából 20-30 évvel előrébb. De például Belgium flamand részén vagy éppen Németországban a budapestihez hasonló paraméterekkel tervezik, fejlesztik a bringasztrádákat.
A parkoló és a járdaszegély közé költözik a bringaút
Sokan felkapták a fejüket, amikor kiderült, hogy a Nagykörúton a parkoló autók és a járdaszegély közötti sávba tervezik a kerékpárutat. Ilyen megoldással már találkozhattunk az egyik első kerékpárút kiépítésénél az Andrássy úton, ahol az autóból kiszálló utasok ajtórányitásai rengeteg balesetet okoztak – gyorsan át is építették az utat. A nagykörúti megoldás több paraméterben is különbözik az ősi, „bukott” módszertől, többek között elég széles lesz, az ajtónyitási balesetek kizárására.
Mint a BKK-nál elmondták, a Nagykörút tervezett keresztmetszete a következőképpen festene a villamossínektől kifelé: egy közúti sáv + egy parkoló, azaz inkább multifunkcionális sáv + egy 80 centis biztonsági zóna, ami egyben fizikai leválasztás is + 2 méter széles kerékpársáv. A járda szélessége megegyezne a jelenlegivel, azaz a járdaszegély maradna, ahol van.

A különbség első része, hogy a parkolósáv tehát nem parkolósáv, hanem multifunkcionális zóna, ahol az autóparkolás csak sokadrangú, és sok helyen csak rövid idejű (Kiss and Ride típusú) lenne. Ebben a zónában kapnának helyet a rakodóhelyek, ahová az áruszállító furgonok állhatnának – kiküszöbölve azt a problémát, hogy most a furgonok sokszor beállnak a kerékpársávra. Itt lennének a taxi- és buszmegállók megfelelő biztonsági kialakítással, a Bubi-biciklik és közösségi rollerek helyét adó mikromobilitási pontok, sőt a társasházak ide húzhatnák ki a kukákat, amikor a kukásautó érkezik.
A másik különbség pedig a 80 centi széles biztonsági zóna a parkoló autó és a kerékpársáv között, ami a tapasztalatok alapján elég a rányitásos balesetek elkerüléséhez.
Közútfelújítás, járdazöldítés
A bringasztráda építésével együtt felújítanák a közúti sávot, a járdaszektort pedig a lehető legnagyobb mértékben zöldítenék. Mivel az előzetes problémafelmérések és lakossági egyeztetések szerint ezeknek a multifunkcionális zónáknak a kialakítása jár majd a legtöbb helyi szintű vitával és módosítási igénnyel, a tervezési idő alatt folyamatos koordinációt tervez a BKK. Az első közösségi fórum február 11-én 17 órakor kezdődik az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár épületében.
Emellett minden egyes csomópontra közlekedésbiztonsági vizsgálatot, majd auditot végeznek az ígéret szerint. Biztonsági okokból jellemzően a mellékútvonalak torkolatánál fizikai kiemelést is kap a bringasztráda vagy legalább a gyalogos átvezetés, azaz a Nagykörútra rákanyarodó vagy az onnan leforduló autósok bukkanón hajtanak majd át.
A faültetéseket firtató kérdésünkre a BKK azt közölte, hogy a jelenlegi fák megmaradnak egy élhetőbb teret, nagyobb védelmet kapva, az üres fahelyeket pedig beültetik. Új fát ültetni a nagykörúti föld alatti közműviszonyok miatt nehéz lesz, de ahol megoldható, megpróbálják. Végül elmondták: a nagykörúti bringasáv a jelenlegi félkész állapotában is sokat segített a környék élhetővé tételében, ami legjobban az üres üzletek folyamatosan csökkenő számában mutatkozik meg.