Karácsony levélben utasította a fővárosi közműcéget, hogy az éljen a Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogával

412

Karácsony Gergely főpolgármester szerdán a Facebookon posztolt arról, hogy aláírta a levelet, „ami fölhatalmazza a város cégét, a Budapesti Közműveket, hogy éljen elővásárlási jogával a Rákosrendezőre”. Bejegyzésében azt írta, hogy „Budapest nem Bindzsisztán. Megvédjük a város aranytartalékát és jövőjét is a kormányzati mutyitól.”

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén órákat vitáztak a Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jog érvényesítéséről. Végül 23 igen és 10 nem szavazat mellett a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a főváros, illetve cége, a Budapest Közművek él a Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogával.

Még január 20-án derült ki, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 51 milliárd forintért eladta a Rákosrendező területének nagy részét a dubaji tulajdonban lévő Eagle Hillsnek. A fejlesztő azt vállalta, hogy a területen 5 milliárd euró, vagyis átszámolva 2000 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat.

Miután a szerződés nyilvánosságra került, Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: rájöttek, hogy a szerződés értelmében a fővárosi tulajdonú Budapesti Közműveknek elővásárlási joga van a területre. Akkor azt ígérte, hogy élni fognak a joggal, megvásárolják a Rákosrendezőt, és Parkváros néven új városnegyedet építenek oda.

Karácsony bejelentése után Lázár az 5000 milliárd forintos fejlesztésről szóló csekk belengetésével reagált, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban azt állították, hogy a fővárosi cég nem is tud majd élni az elővásárlási jogával, mert a magyar kormány és az emírségek közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvény szerint a terület vevőjét az Egyesült Arab Emírségek kormánya jelölheti ki.

Az MNV közleménye után jogászokkal beszéltünk a felvetésről, ők egyetértettek abban, hogy ez így biztosan nem igaz. Ducsay Zsuzsanna ügyvéd például azt mondta, hogy a nemzetközi szerződések és a nemzeti jog viszonya egy létező jogi probléma, aminek nagyon speciális a megítélése, és alkotmánybírósági határozatok is vannak arról, hogy pontosan mikor melyik előbbre való. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!