Az állam pár tízezres köztartozások miatt elkezdte visszakérni a 2,5 millió forintos nagycsaládos autótámogatást

Legfontosabb

2023. január 17. – 07:06

Az állam pár tízezres köztartozások miatt elkezdte visszakérni a 2,5 millió forintos nagycsaládos autótámogatást
Az olvasónk, Péter által támogatással vásárolt Toyota – Fotó: Olvasónk / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Péter 2021-ben nem tudta, hogy tartozik a NAV-nak 100 ezer forinttal, amikor 2,5 milliós autóvásárlási támogatást kért és kapott. Bár azóta a teljes tartozást befizette, októberben felszólító levelet küldött neki az államkincstár, hogy fizesse vissza mind a 2,5 milliót. A határozatban azt írják: Péter jogtalanul kapta meg a támogatást a köztartozás miatt, és nem veszik figyelembe azt sem, hogy négy gyerekét szállítja a pénzből vásárolt kisbusszal. Egy másik olvasónk, Edina esete még furcsább: ő már 2020-ban rendezte 15 ezer forintos tb-tartozását, de most őt is felszólították, hogy adja vissza a családi autóra költött milliókat. A köztartozások ellenőrzésére vonatkozó jogszabályt utólag változtatták meg, sok érintett lehet az ügyben, de az államkincstár egyelőre nem adott választ a Telex kérdéseire.

Bürokratikus emberkínzásnak tűnő határozatot kapott a Magyar Államkincstártól (MÁK) olvasónk, Péter. A 2022. október 12-én küldött levélben felszólították, hogy 15 napon belül fizesse vissza a több mint másfél évvel korábban, négy gyereke után, nagycsaládosként kapott autóvásárlási támogatás teljes összegét és kamatait, vagyis több mint 2,5 millió forintot.

Az indoklás szerint egy ellenőrzésen megállapították, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor Péternek köztartozása volt. A feltételek közt szerepelt a tartozásmentesség, és mint írják, a kérelem benyújtásával Péter büntetőjogi felelősséget vállalt arra, hogy az abban szereplő információk valósak. Az úgynevezett szerzési támogatáshoz szükséges űrlapot ezen a linken lehet elolvasni, a 14. pont vonatkozik a köztartozás-mentességre.

Olvasónk határozottan állítja, hogy a tavaly októberi levél kézhezvételéig semmilyen elmaradásról nem tudott, és ezért nyilatkozott úgy a kérelme benyújtásakor, hogy nincs köztartozása, tehát megfelel ennek a feltételnek is.

A kormányrendeletben meghirdetett autóvásárlási lehetőséggel azoknak a három- vagy többgyerekes családoknak segített az állam, akik hét- vagy többszemélyes, új vagy keveset futott, használt tesztautót szerettek volna, és rendelkeztek némi önerővel, esetleg finanszírozási szerződést kötöttek egy bankkal.

A támogatási rendszert 2019 tavaszán jelentette be a kormány, majd július 1-jétől fogadta a kérelmeket a Magyar Államkincstár. Hamarosan elbírálták ezeket, és a pénzt, amely akár 2,5 millió forint, de legfeljebb a kiválasztott autó vételárának 50 százaléka lehetett, nem a családok, hanem az autókereskedések kapták meg. Ezeken az autókon el kellett helyezni a Családbarát Magyarország logóval ellátott matricát is, és elég szigorúan szabályozták, ki használhatja tartósan az autókat: kizárólag azok, akik megkapták a támogatást, illetve a házastársuk.

Tizenéves Mercedesből új Toyotába

A 2022. december 31-ig tartó állami akció nemcsak a magyar autópiacot pörgette fel egy kicsit, de jóformán az egyetlen érdemi lehetőséget jelentette a kevésbé tehetős családoknak, hogy bármilyen új autóba ülhessenek. Varga Mihály pénzügyminiszter 2021. áprilisi Facebook-posztjában azt írta: addig 52 milliárd forintot költött az állam a támogatásra, és 22 ezren vásároltak autót ezzel a lehetőséggel. A végleges szám, becsléseink szerint 30 és 40 ezer közt lehet.

A miniszter posztjának időpontjában éppen a Toyota volt a legnépszerűbb márka a lehetőségek közül, de a Renault és a Dacia importőrének cikkünkhöz adott rövid nyilatkozata alapján ezek a számok végül sokkal magasabbak lehettek, hiszen a cég összesen 1500 Joggert és Lodgyt értékesített a támogatással.

Ezt erősíti Péterék példája is. Ők 2021. június 17-én töltötték ki a szükséges papírokat, és csak azért tudtak kiszállni több mint tizenöt éves, gyakorta javításra szoruló Mercedes Vianójukból, mert a támogatás elérhető maximális összegét kapták meg. A kiválasztott Toyota Proace City hétüléses kisbusz 7,5 millió forintba került, és Péter úgy emlékszik, hogy az övék volt az utolsó ilyen típusú autó a raktárban a következő szállítmány érkezése előtt.

Már javában tombolt a koronavírus-járvány, ezért az autógyártók beszállítói láncai akadoztak, nem jutottak kellő mennyiségű elektronikai alkatrészhez. Így aki egyedi összeállítású autót rendelt, az sokszor hónapokig, vagy több mint egy évig kénytelen volt várni.

A Toyota árából fennmaradó 5 millió forintos önrész kifizetéséhez el kellett adniuk az öreg Mercedest, ezért az új, hétüléses kisbuszon kívül csak a család másik autója, egy közel húszéves Suzuki Ignis maradt náluk. Mivel négy gyerekük van, azzal nem tudnak közösen közlekedni, ezért nem merülhet fel, hogy a Csillaghegyen élő család eladja a körülbelül 14 ezer kilométert futott Toyotát.

Az autóvásárlási támogatások visszaköveteléséről szóló határozat apró, de kegyetlen logikai bukfence, hogy bár ezeken az autókon a vásárlástól számított három évig elidegenítési záradék van, így nem adhatja el őket a tulajdonos, a záradék feloldására csak akkor ad engedélyt az államkincstár, ha előzőleg visszafizette a teljes összeget, aki jogalap nélkül kapta meg.

Mivel olvasónk szerette volna tisztázni, hogy milyen régi tartozás miatt kérhetik tőle vissza most a 2,5 millió forintot, levelet küldött a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy visszamenőleg ellenőrizzék az adószámláját. Mint kiderült, az államkincstárnak benyújtott nyilatkozat időpontjában valóban volt egy 52 ezer forintos személyijövedelemadó-tartozása, ráadásul ezt 2019 májusában kellett volna befizetnie, de Péter ezt csak 2022. november 7-én tette meg, ahogy a 11 ezer forint késedelmi kamatot is befizette ekkor a NAV-nak.

Az adóhivatal összefoglalójának további részlete, hogy olvasónk 50 ezer forintos kisadózó vállalkozói tartozását 2021 augusztusában rendezte. Jóllehet a fizetési határidő ez utóbbi esetében 2021. június 14. volt és a két időpont közti eltérés nem tűnik jelentősnek, a támogatási kérelmet éppen akkor bírálták el, amikor még ketyegett ez a tartozás is.

Amikor észbe kap az állam, de már késő

Vajon miért nem eleve a Magyar Államkincstár ellenőrizte a kérelmezők tartozásmentességét, mielőtt megkapták az autóvásárlásra fordítható pénzt? Erre meglepő magyarázatot adott a NAV Péternek. Mint levelükben írták, a 45/2019. kormányrendelet fontos paragrafusa szerint az államkincstár ellenőrzi a nagycsaládos autóvásárlók adótartozásait, mielőtt nekik ítéli a pénzt. Szükség esetén felszólítja őket, hogy rendezzék köztartozásukat 14 napon belül, mert csak így válnak jogosulttá az állami autóvásárlási segítségre.

Csakhogy az ellenőrzésre vonatkozó kormányrendelet-módosítás 2021. szeptember 29-én lépett hatályba. Így most azok a három- vagy többgyerekes autóvásárlók kerültek bajba, akik Péterhez hasonlóan a szabályváltozás előtt, vagyis a támogatási rendszer két és fél éves működésének első felében nyújtották be a kérelmüket, és nem akkor, amikor a jogalkotó észbe kapott, és kiadta a feladatot az államkincstárnak, hogy maga ellenőrizze a köztartozásokat.

A MÁK olvasónknak küldött második levele azzal zárul, hogy az autóra költött 2,5 millió forint visszafizetésére vonatkozó felszólítást nem tudják visszavonni, de Péter keresetet nyújthat be a döntéssel szemben, illetve 36 havi részletfizetést, vagy egyéves fizetési halasztást kérhet.

Utóbbi lehetőséget választotta egy másik olvasónk, Edina, aki saját ügyéről azt írta a Telexnek, hogy 2016-ban és 2017-ben, több részletben felhalmozott 15 500 forint egészségügyi hozzájárulási hátralékot, amit egy, az Ügyfélkapujára érkezett felszólítás után, 2020-ban befizetett. Ennek ellenére most tőle is visszakövetel az államkincstár valamivel több mint 2,5 millió forintot arra hivatkozva, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor, 2019 októberében még volt tartozása az államnak. Edina szintén azt állítja, hogy a kérelem leadásakor nem tudott a tartozásról, és esze ágában sem volt kijátszani a szabályokat.

Hallgat a kincstár

Január 11-én kérdéseket küldtünk a Magyar Államkincstárnak. Szerettük volna megtudni, miért és mikor döntöttek úgy, hogy visszakövetelik a támogatást azoktól, akikről utólag kiderült, hogy volt köztartozásuk, amikor autóvásárlási támogatást kértek. Fontos volna tudni azt is, hány érintettről derült ki eddig, hogy a tartozás miatt nem volt jogosult a támogatásra.

Arra is szerettünk volna választ kapni, hogy létezik-e olyan megoldás a problémára, amelyben mégsem kell visszafizetni az összegeket. Aránytalannak tűnik több millió forintot behajtani valakin ilyen kis összegű, sokszor már eleve rendezett köztartozások miatt. Tudomásunk szerint azonban csak akkor léphetne vissza a követeléseitől az államkincstár, ha a NAV utólag nyilatkozna, hogy tévesen tájékoztatta a tartozásról, ami szinte esélytelen.

Mikor érdemes fellebbezni, és milyen szabályokra lenne szükség?

A támogatást igénylő és köztartozás-mentességükről nyilatkozó nagycsaládosok, valamint az államkincstár felelősségét egyaránt kiemeli dr. Gombolai Éva vezető jogtanácsos, a D.A.S. Jogvédelmi biztosító munkatársa. A szakértő szerint fontos, hogy ha egy támogatásnak vannak feltételei, akkor abból kell kiindulni, hogy az jogosult rá, aki azoknak a megfelel. Ugyanakkor a hatóságnak, ezúttal az államkincstárnak szintén vizsgálnia kellett volna, hogy a kérelmező megfelel-e a szabályoknak, azokat pedig úgy kellett volna kialakítani, hogy biztosítsák a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Gombolai Éva úgy látja, hogy mivel az autóvásárlási támogatásra való jogosultság elbírálása időközben megváltozott, amikor 2021 szeptemberében bevezették a kérelmező köztartozás-mentességének hatósági ellenőrzését, erre hivatkozva célszerű jogi útra terelni a fentiekhez hasonló ügyeket. Erre viszont csak akkor van lehetőség, ha a fizetési felszólítások még nem emelkedtek jogerőre, teszi hozzá.

A szakértő szerint az időközbeni változás miatt kialakult helyzet felveti, hogy teljesül-e a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének elve, illetve az a szabály, hogy a hatóságoknak indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell eljárniuk. Gombolai Éva szerint ordító hiányosság az is, hogy nem szabályozták, az államkincstár mennyi időn belül követelheti vissza a több millió forintos támogatásokat. Ezért fordulhat elő, hogy bár az autókat évek óta használják a nehéz helyzetbe kerülő családok, most mégis kénytelenek lesznek visszaadni az eredeti árának jelentős részét.

A D.A.S. munkatársa hozzáteszi, szerencsésebb lenne, ha a támogatás kivezetésével egy időben, az ellenőrzések tapasztalatai alapján olyan jogi megoldás születne, amely a későbbi pályázatokra érkező kérelmek elbírálásának valódi célját, azaz a támogatást és a köztartozás rendezését, nem pedig az aránytalan szankcionálást helyezné előtérbe.

Gombolai Éva felhívja a figyelmet a Kúria korábbi döntésére, amely szerint amikor egy hatóság nemcsak regisztrál, hanem érdemben dönt egy ügyben, akkor vizsgálnia kell azt is, hogy a kérelemhez csatolt nyilatkozatok tartalma megfelel-e a valóságnak. Ezt a jog a hatóság tényállástisztázási kötelezettségének nevezi, ráadásul éppen egy díjtartozással kapcsolatos nyilatkozat vizsgálata után mondta ki a fentieket Kúria.

Péter időközben kifizette az elmaradt köztartozását, de ezt már nem veszik figyelembe, vagyis vissza kell utalnia 2,5 millió forintot az államkincstárnak. Szerkesztőségünk várja azoknak a nagycsaládosoknak a jelentkezését, akik korábban állami támogatással vásároltak új autót, és a közelmúltban szintén felszólító levelet kaptak a Magyar államkincstártól, hogy korábbi köztartozásuk miatt vissza kell fizetniük a támogatás teljes összegét. Amint megérkeznek az államkincstár válaszai múlt héten küldött kérdéseinkre, újabb cikkel jelentkezünk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!