A BKK megkérdezte az utasokat, milyen időalapú jegyet szeretnének, és pont a legnépszerűbbet nem vezeti be

2022. január 20. – 14:10

Másolás

Vágólapra másolva

Jövő héten dönt a fővárosi közgyűlés az újfajta, időalapú BKK-jegyek bevezetéséről, a jegyek pedig a döntés után, március elejétől lesznek elérhetőek, mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy sajtó-háttérbeszélgetésen.

Március elejétől lehet majd megvásárolni az időalapú jegyeket: a félórás jegy 530 forintba, a másfél órás 750 forintba kerül majd. Ezeket a jegyeket csak mobiltelefonnal lehet majd megvásárolni, az erre szolgáló (mobiljegy) applikáción keresztül.

Szintén bevezetik heteken belül – még a félórás és másfél órás jegyek bevezetése előtt –, a mobiltelefonon megvásárolható menetjegyet is, amit jelenleg még csak papíron lehet megvenni, tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Forrás: BKK
Forrás: BKK

Mint megírtuk, október közepén indított el egy szavazást a közösségi oldalán a BKK, amelyben megkérdezte az utasokat, hogy milyen összvonalas, időalapú mobiljegyet szeretnének: 30, 60, vagy 90 perceset.

Közel négyezren szavaztak a lehetőségekre valamilyen emotikon kiválasztásával. A legtöbben, a válaszadók fele 60 perces jegyet szeretne (nevető emotikon volt a jele), 30 százalék választotta a 90 percest, 20 százalék pedig a 30 percest.

Arra a kérdésre, hogy miért pont az egyórás jegy marad ki a márciusi kínálatból, annak ellenére, hogy a legtöbben azt szeretnék látni az utasok, Kiss Ambrus azt válaszolta, hogy a BKK nem a közvélemény-kutatás, hanem a kihasználtsági adatok alapján döntött.

Eszerint egy átlagos budapesti utazás 30 percig tart a BKK-járatain, ami átlagosan 1,6 felszállást jelent. Ezért éri meg majd a félórás jegy, mert többször lehet vele felszállni fél óra alatt, és kedvezményesebb az ára, mint két normál menetjegynek. A 90 perces jegy az ügyintéző típusú utazásokhoz lesz alkalmas. Azt Kiss Ambrus nem tudta megmondani, miért maradt ki az egyórás jegy a kínálatból.

Frissítés: A BKK szerint a félórás jeggyel akár egy órát is lehet majd utazni

A cikk megjelenése után megkereste lapunkat a BKK, hogy elmagyarázza, miért a félórás és másfél órás jegyek bevezetését választották. A lényeg, hogy például a félórás jegy nem válik érvénytelenné a 30 perc leketyegését követően, mert a jegy érvényessége addig tart, amíg a használója a 30 percen túli időszakban le nem száll a járműről. Így például, ha valaki jegy érvényesítésétől számított a 29. percben száll át egy másik járatra, amivel még egy fél órát utazik, a félórás jegye a leszállásig érvényes, azaz egy órát utazhatott a félórás jeggyel.

A félórás és másfél órás jegyeket egyébként a járműveken elhelyezett Aztec kód (mobiltelefonos) beolvasásával lehet érvényesíteni majd, azaz az érvényesítés pillanatától ketyeg majd az óra.

Az időalapú jegy lényege, hogy nem kellene minden átszálláskor új jegyet érvényesíteni, csak arra kellene figyelni, hogy a megfelelő időtartamra szóló jegyet váltsa meg az utas az utazás kezdete előtt.

Vita a gellérthegyi Siklóról

Kiss Ambrus a megjelent hírekre reagálva közölte: a főváros támogatja a beruházást, de közberuházás formában. Magánforrás bevonását nem támogatják, és az erről szóló 2021 augusztusi kormányhatározat ugyanezt mondja.

A tervek, amiket most lehet látni, nem felelnek meg a főváros szándékainak, mondta Kiss Ambrus. Nem megfelelő (túl szűk) a tervezett kapacitás, mert a turistabuszokat nem lehet kiváltani így teljesen, és túlzottan pusztítaná a környezetet és a faállományt. Ezért át kell tervezni a Siklót Kiss szerint.

15 százalékos béremelés a fővárosi cégeknél, új utcanév

Átlag 15 százalékos béremelést kapnak a fővárosi cégek dolgozói, jelentette be Kiss Ambrus. Hozzátette, hogy ezzel a 2021-ben elmaradt emelést is kompenzálják. Az emelésre összesen 15 milliárd forintos kerete van a fővárosnak, ez 24 ezer dolgozó béremelését biztosítja.

A veronai buszbalesetre emlékezve új közterületet neveznek el az áldozatok emlékére: a Dózsa György utat és az Olaf Palme sétányt összekötő, Műcsarnok mögötti városligeti névtelen utat Verona angyalai útra nevezik el.

A 17 halálos áldozatot követelő buszbaleset 2017. január 20-án Verona és Velence között történt, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait franciaországi sítáborból hazaszállító busz szalagkorlátnak ütközött az autópályán, és kigyulladt. A buszon összesen 56-an utaztak, 43 diák és 13 felnőtt, tanárok és szülők egyaránt. Ez az egyik legsúlyosabb buszbaleset, ami magyar állampolgárokat ért külföldön.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!