Fűrészelés nyomai vannak az elvileg elhullajtott agancsokon, amelyekből a vadászati kiállítás kapuja készült

2021. október 19. – 12:34

Fűrészelés nyomai vannak az elvileg elhullajtott agancsokon, amelyekből a vadászati kiállítás kapuja készült
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Totem című művet alkotó tízezer agancs között fel lehet fedezni jó néhány olyat, amit látszólag lefűrészeltek, nem pedig csak úgy elhullajtottak az állatok. Eközben a hivatalos kísérőszövegben „kivétel nélkül hullajtott” agancsokról írnak, bár a vadászoknak címzett gyűjtési felhívás még nem szorítkozott kizárólag erre.

Mióta csak bejelentették, hogy a vadászati világkiállításra bőgő szarvasfejet formázó, gigantikus kapu készül tíztonnányi agancsból, a szervezők nagyközönség felé irányuló kommunikációjának mindvégig visszatérő eleme volt az a részlet, hogy az alapanyag hullajtott agancs.

Odaírták ezt az elkészült alkotás, Szőke Gábor Miklós művész Totemje mellé is a táblára a világkiállításon. „Az agancsok kivétel nélkül hullajtottak, így egyetlen állatot sem kellett lelőni” – olvasható itt.

„Nos, hacsak nem csontfűrész segítségével hullajtják manapság az őzek és szarvasok az agancsaikat, nagyon erős a gyanúm, hogy az állítás nem igaz. De hívhatjuk akár hazugságnak is. A szobor valóban nagyrészt hullajtott agancsokból áll, legalábbis az alsó részén, erre jól láthatóan nagyon ügyelt a készítő. Azonban

a magasabban levő részeken szép számmal lehet látni lefűrészelt agancsokat. Nyilvánvaló, hogy ezek nem természetes úton hullottak le. Hacsak nem minden állat, amiről levágták, végelgyengülésben vagy hosszan tartó, türelemmel viselt betegségben hunyt el. De még akkor sem lehetne őket hullajtott agancsnak nevezni” – hívta fel a figyelmünket egy olvasónk, aki fotókat is készített arról, amit észrevett.

Hogy nem csak hullajtott agancsok vannak a műben, az a vadászati világkiállítás műfaja felől nézve önmagában teljesen érthető lenne, hiszen a Hungexpón egyébként trófeákat és kitömött állatokat is nézegethettek a látogatók az október 14-i zárásig. Ami furcsa, az a kiírás és a látvány közötti ellentmondás.

Nem olyan könnyű összeszedni tíz tonna agancsot

A táblán olvasható szöveg szerint egyébként két éven át gyűjtötték az erdészetek a hullajtott agancsot, hogy megvalósulhasson a szobor, amely a művészi szándék szerint kifejezi a spirituális kapcsolatot állat és ember között, és bőgés közben ábrázolja a Csodaszarvast.

A tíz tonna soknak tűnik, és sok is, de figyelembe véve, hogy gímszarvas-, dám- és őzagancsokról is szó van, ez a mennyiség összejöhet a magyarországi vadállomány nagysága alapján. Az viszont már problémát jelenthetett a gyűjtésnél, hogy az agancsok amúgy elég értékesek. A vadászati törvényhez tartozó végrehajtási rendelet a hullott agancs vadgazdálkodási értékét kilónként 5 ezer forintban határozza meg, a felvásárlási ár pedig a gyakorlatban ennél magasabb, információink szerint olyan 6 és 10 ezer forint között mozog.

Csodaszarvas tíz tonna agancsból – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Csodaszarvas tíz tonna agancsból – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Agancsot amúgy nem gyűjthet és adhat el bárki, akinek van ideje és türelme az erdőt járva keresgélni. Gyűjteni csak az illetékes, vadászatra jogosult szervezet írásos engedélyével lehet, aki pedig ezt a szabályt nem tartja be, bűncselekményt követ el. A rendőrség kishírekben időről időre be is szokott számolni illegális agancsgyűjtőkről, akik ellen lopás miatt indítanak eljárást. Az elhullott vad és agancs ugyanis minden esetben az illetékes vadásztársaság tulajdonát képezi, aki elviszi, az tulajdonképpen ellopja azokat. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet ezen túl figyelmeztetni szokott arra is, hogy a vad zavarásáért vadvédelmi bírság is kiszabható az illegális agancsgyűjtőre, megvalósulhat az állatkínzás bűncselekménye is, a lopott agancs felvásárlója pedig orgazdává válik. A hullajtott agancsok egy része ezzel együtt is valószínűleg törvénytelenül talál gazdára.

Oklevelet ígértek cserébe

Aki jogosan is jutott agancshoz, nem feltétlenül vált meg szívesen tőle a készülő szobor kedvéért. A világkiállítás előkészítése alatt a hazai vadászokat megszólító felhívás kifejezetten ingyenes felajánlást említett. „Szándékunk szerint a szobor a hazai vadászok összefogását és a nemzet egységét is szimbolizálja, ezért a szükséges agancsmennyiséget országos gyűjtés keretében kívánjuk előteremteni, amelyhez minden magyar vadász agancsadománnyal, ingyenes felajánlással csatlakozhat” – állt benne. A felajánlott agancsok összegyűjtése a tájegységi fővadászok feladata volt. A hullott agancsot adományozóknak annyit tudtak ígérni, hogy a tervek szerint elismerő oklevelet fognak kapni.

Hullajtott és fűrészelt agancsok a vadászati kiállítás kapujában – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Hullajtott és fűrészelt agancsok a vadászati kiállítás kapujában – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Az eredeti felhívás érdekessége, hogy abban – a táblafelirattal ellentétben – egyáltalán nem kizárólag hullott agancsról volt szó: hullajtott vagy „koponyáról elválasztott” agancsról írtak. Az elvárást így fogalmazták meg: „Amennyiben ön rendelkezik gímszarvasbikától, dámbikától, vagy őzbaktól származó, jogszerűen gyűjtött, ép (nem fakult, nem törött vagy rágott), hullajtott vagy koponyáról elválasztott aganccsal, amelyet szívesen felajánlana a fent említett célra, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes tájegységi fővadásszal.”

A koponyáról elválasztott agancsok, amiket ki lehet szúrni a Totemben, elméletben származhatnak régi trófeáról éppúgy, mint elhullott vagy akár elejtett állatról is.

Megkérdeztük, nem válaszoltak

A Totem melletti tábla kifejezetten azt írja, hogy „egyetlen állatot sem kellett lelőni”, és ugyanebben a mondatban állítja azt is, amit a fűrészelésnyomok látványa megkérdőjelez, hogy „az agancsok kivétel nélkül hullajtottak”.

Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Megkerestük a One With Nature kiállítás sajtóirodáját a következő kérdésekkel:

  • Kerülhetett valóban a felhasznált agancsok közé olyan, amelyen lefűrészelés nyoma látszik?
  • Kerülhetett a szoborhoz felhasznált agancsok közé olyan agancs, amit természetes úton elhullott vad koponyájáról fűrészeltek le?
  • Kerülhetett a szoborhoz felhasznált agancsok közé olyan agancs, ami elejtett vad trófeájáról származik?
  • Amennyiben az utóbbi két kérdés valamelyikére igen a válasz, miért van ellentmondás e tény és azon állítás között, hogy „az agancsok kivétel nélkül hullajtottak”?

Október 12-én elküldött kérdéseinkre választ egyelőre nem kaptunk.

Az alkotó egy korábbi Facebook-posztja szerint a vadászati kiállítás után a Totem a keszthelyi Festetics-kastély és Vadászati Múzeum ősfás parkjában foglalja el örök helyét.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!