Spar-vezető: Nem tervezzük a kivonulást

Szerda délelőtt sajtótájékoztatót tartott a Spar Magyarország: az eseményen a vezetőség bemutatta az elmúlt év üzleti eredményeit. Heiszler Gabriella, a hazai Spar ügyvezető igazgatója a Telexnek adott februári interjúban már beszélt arról, milyen eredményekre számítanak, akkor azt mondta, 2023 jobb év lesz, mint „a nagy mínuszt hozó 2022”. Az adózott eredményről a szerdai sajtótájékoztatón ezzel szemben Heiszler konkrét számokat nem közölt, annyit mondott, hogy a Spar ugyanúgy veszteséges volt 2023-ban, mint 2022-ben, nagyságrendileg hasonló eredményre számítanak (két éve 13 milliárd forintos veszteséget könyveltek el).

Arra az újságírói kérdésre, hogy a kormánytól érkező fenyegetések hatására tervezi-e a Spar a kivonulást, Heiszler azt felelte, „amennyire a tulajdonosokkal beszélgetek, nem tervezzük a kivonulást”. Hogy Orbán Viktor családja felől érkezett-e megkeresés részesedésre, Heiszler kerülő választ adott: „Tizennyolc éve dolgozom a Sparnak, tizennyolc év alatt nagyon sok megkeresés érkezhetett mind belföldi, mind külföldi részről, de ezek mind a tulajdonoshoz érkeztek. Ez a kérdés tulajdonosi kompetencia, így erről nem tudok beszélni.”

Heiszler beszélt arról is, hogy ő volt az a Spartól, akit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március végén behívatott magához. Heiszler ezt nem bánta, szerinte „egy ilyen feszült helyzetet csak párbeszéddel lehet megoldani”, így ezt a beszélgetést első lépésnek tekinti. „Nyilván egy feszült beszélgetés volt, hiszen egy krízishelyzetben történt meg, de azt gondolom, hogy megnyugtatóan sikerült lezárni.” Hozzátette, hogy a lezárás még folyamatban van, de házon belül és kívül is azon dolgoznak, hogy rendezzék a konfliktust.

Az Európai Bizottság kapcsán azt mondja, a 2020 óta érvényben lévő különadót több eljárásban is megtámadták. „Azt gondoljuk hogy több olyan pontja van, ami nemcsak gazdaságilag nem észszerű, de akár jogszerűtlen is. Ez egy sok évig tartó jogi procedúra, minden bizonnyal még pár évig elhúzódik, de egyszer lesz eredménye.”

Hogy valóban indulhat-e jogi lépés a Spar ellen a kormány részéről, Heiszler azt mondja, egyelőre hozzá még nem érkezett ilyen, „de nyilván bármikor megtehetik”.

Az árbevétel nőtt, minden más kevésbé

2023-ban történt meg először, hogy milliárd forintban nézve négy számjegyű lett a magyar Spar árbevétele. A cég 1023 milliárd forinttal zárta az évet, ami 15 százalékos növekedést jelent – a forgalomból 134,5 milliárdot a franchise-üzletág tett ki. Az üzletek ennél kisebb mértékben bővültek, 443 ezer négyzetméterről 447 ezerre nőtt az összterület (a franchise-üzletekkel együtt), Heiszler szerint a plázastoptörvény miatti piaci környezet miatt.

A beruházások mértéke jelentősen csökkent 2023-ban, az előző évek 32, illetve 31 milliárd forintjához képest mindössze 22 milliárd forintot tudott beruházásokra fordítani a cég. Heiszler ennek kapcsán azt mondja,

a különadó „arra kényszerít minket, hogy komolyan végiggondoljuk, mire költünk, mennyi marad a beruházásokra”. A tavaly befizetett különadó nagyságrendileg 30 milliárd forint volt.

Tavaly öt új üzlet nyílt, négyet pedig átalakítottak, a beruházásokra költött összeg nagy része erre ment; az ügyvezető igazgató ugyanakkor kiemeli, hogy az átépített boltok száma üzleti tekintetben kevés, „többnek kellene lennie”. Ami a volumen-visszaesést illeti, a nyolc százalékos általános piaci visszaeséshez képest a Spar körülbelül négy százalékos csökkenést tapasztalt.

Jelentősen átalakították a cégstruktúrát is, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. mellé létrehoztak egy új céget, ahova átkerültek a boltokhoz és a logisztikához kapcsolódó ingatlaneszközök. A kereskedelmi és az operatív tevékenység maradt az eredeti cégben. Hogy ennek mi volt az oka, Heiszler azt mondja, így látták biztonságosnak, több olyan kereskedelmi cég is van Magyarországon, ami hasonlóan különválasztja ezeket. „Gazdasági szempontból nem biztos, hogy ez racionális, mert lehet, hogy egy helyi iparűzési adót kétszer kell így megfizetni, de a tulajdonosok azt gondolják, hogy hosszú távon így biztonságosabb.”

A Spar még március elején panaszolta be Magyarországot az Európai Uniónál, mondván, sérti az uniós jogot, hogy a főleg külföldi üzletláncoknak 4,5 százalékos különadót kell fizetniük, míg a franchise-rendszerben működőeknek csak 0–1 százalékot. Az osztrák üzletlánc kifogásolta az árstopot is. Nem sokkal később Hans Reisch osztrák Spar-vezér azt nyilatkozta a magyar kormányról: „Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk.” Reischt az interjúban arról beszélt, hogy külső tényezők lehetetlenné teszik, hogy nyereségesen működjenek Magyarországon, az árstop és a különadó összesen 120 millió euróba, azaz mintegy 47 milliárd forintba került az üzletláncnak.

Az osztrák vezetés közben március 25-én levelet küldött 14 ezer magyar alkalmazottjának is, ahol azt írták, a magyarországi helyzet különösen nehéz volt 2023-ban, és most is az. „A Spar Magyarország nyereséges lenne, ha nem lennének a szélsőséges ár- és adószabályok Magyarországon, melyek ebben a formában az EU egyetlen más országában sem léteznek.”

A magyar kormány eleinte cáfolta a nyomásgyakorlást, később azonban több politikus is megfenyegette a Spart. Lázár János azt mondta: „Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül”. Majd hozzátette: „A cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett.” Nagy Márton arról beszélt, behívatta a Spar vezetőjét, és figyelmeztette, hogy minden kijelentésnek következménye van, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig kijelentette, keresik a lehetőséget arra, hogy jogi úton vegyenek elégtételt az üzletláncon.

A VSquare hírlevele április elején arról írt, korábban az OTP-ben és a Molban érdekelt Rahimkulov család, majd Tiborcz István is próbált kormányzati segítséggel részesedést szerezni a magyarországi Sparból. Ennek kapcsán a Tiborcz tulajdonában lévő BDPST Zrt. azt nyilatkozta, sem a vállalat, sem Tiborcz nem tervez befektetni.

Április elején végül az Európai Bizottság valóban vizsgálni kezdte a magyar kiskereskedelmi különadó miatt benyújtott panaszt. A magyar Spar a konfliktusban eddig nem szólalt meg, a balhét Ausztriában, anyavállalati szinten kezelik.

Még a Spar és a magyar kormány vitája előtt, januárban az osztrák gazdasági és külügyminiszter is levelet írt Ursula von der Leyen EB-elnöknek, amelyben szintén azt írták: a magyar kiskereskedelmi különadó aránytalanul nehéz helyzetbe hozza a Magyarországon működni kívánó külföldi befektetőket.

Évek óta csökken a profit

A magyar Spar 2022 előtt rendre nyereséggel zárt, igaz, az utóbbi években a profit folyamatosan csökkent. A csökkenés már a koronavírus-járvány előtt megkezdődött: míg 2018-ban rekordmértékű, közel 20 milliárd forintos profitot könyvelhettek el, 2019-ben ez 16,4 milliárdra csökkent, 2021-ben pedig mindössze 5,3 milliárd forint szerepelt ezen a soron. 2022 az egész kiskereskedelmi szektort megviselte, szinte mindenki, köztük a Spar is veszteséges lett, 13 milliárd forintos veszteséggel zárt a cég, főleg a különadó és a megnövekedett energiaköltségek miatt.

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 1990-ben alakult, az első Spar Tatán nyílt meg 1991-ben, jelenleg összesen 641 üzlet van az országban. Az osztrák tulajdonosok több mint egymilliárd eurót fektettek be Magyarországon.

Február végén interjút készítettünk Heiszlerrel, ahol az ügyvezető többek között arról is beszélt, előfordul, hogy el tudják mondani személyesen is a szempontjaikat a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de a nagy, releváns döntésekre nem tudnak hatni. Bővebben írtunk a Spar és a kormány konfliktusáról is, az erről szóló elemző cikkünk itt olvasható.