Edison filmstúdiója volt a fizetős sportközvetítések és a macskás videók bölcsője

2021. január 14. – 06:15

Edison filmstúdiója volt a fizetős sportközvetítések és a macskás videók bölcsője
Edison kinetoszkópja – Fotó: Collection Christophel / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt év egyik legtöbb bevételt termelő bokszmérkőzése az 54 éves Mike Tyson és az 51 éves Roy Jones Jr. barátságos összecsapása volt tavaly november 28-án, ami sok mindent elárul az évről és a profi boksz aktuális helyzetéről. A gálát az üres Los Angeles-i Staples Centerben rendezték, ahol a youtuber Jake Paul és a korábbi NBA-zsákolóbajnok Nate Robinson bunyója volt a felvezetőmeccs. Mégis, a két legenda visszatérése a ringbe több mint 1,6 millió pay-per-view (PPV) nézőt érdekelt, akik fejenként 50 dollárt fizettek a háromórányi szórakozásért. Az USA Today szerint a szervezők ezzel 80 millió dollárnál is többet kerestek, és az elmúlt évek egyik legjövedelmezőbb bokszgáláját hozták tető alá.

A csak adott eseményre vagy meccsre előfizető pay-per-view nézők a küzdősport-gálák egyik, ha nem a legfontosabb tényezői, az általuk fizetett közvetítési díjak jelentik az iparág alapjait. Az Egyesült Államokban több évtizedes hagyománya van ennek a közvetítési formának, de az olimpiai és többször világbajnok bokszoló, Oscar De La Hoya nemrég arról nyilatkozott, hogy a PPV-nek leáldozott, a jövő streaming platformoké.

Akárhogyan is lesz, az biztos, hogy a PPV-közvetítések járultak hozzá a pofi küzdősportok: a boksz, a pankráció és a UFC létrejöttéhez. Mindennek a kezdetei az 1890-es évek Amerikájáig nyúlnak vissza, és amihez egy olyan világhírű feltalálónak is volt némi köze, mint Thomas Edison.

Edison macskás filmjétől a pay-per-view születéséig

Thomas Alva Edisont a legtöbben a XIX-XX. század egyik legjelentősebb feltalálójának tartják, egy sor (többségében összevásárolt) szabadalom fűződik a nevéhez a szénszálas izzólámpától New York első villanytelepéig. Emellett arra is volt ideje, hogy lerakja az amerikai filmipar alapjait. A fonográf 1877-es feltalálása után még többre vágyott, a hangok után a mozgóképet is rögzíteni akarta. Ez lett a kinetográf nevű felvevőkamera, ami a Kodak 35 milliméter széles celluloid filmszalagjára rögzítette a mozgóképet, a felvételek lejátszásához pedig a kinetoszkóp nevű, szekrényhez hasonlító eszközt használta.

Thomas Edison stúdiója, a Black Maria 1892-ben – Fotó: LIFE Picture Collection / Getty Images
Thomas Edison stúdiója, a Black Maria 1892-ben – Fotó: LIFE Picture Collection / Getty Images

A kinetográffal való kísérletezgetéshez Edison 1893-ban felépítette a világ első filmstúdióját, a Black Mariát New Jersey-ben, ami egy nyitható tetejű, fekete kátránypapírral borított faház volt egy forgatható színpadon. Ez volt az a helyszín, ahol elsők közt találkozott a sport a mai értelemben vett közvetítéssel. Edisonék hamar felismerték a bokszban rejlő lehetőséget, és 1894. június 14-én a stúdiójukban felállított ringben bokszolt először kamera előtt Mike Leonard és Jack Cushing. Minden bizonnyal ez volt a történelem első bokszmeccse, amiről mozgókép készült.

Pár héttel később a bokszolós filmötletet továbbgondolták, és kitalálták, hogy ugyanezt forgassák le bokszoló macskákkal is. Hiszen mi lehet annál szórakoztatóbb, mint két szerencsétlen, emberi tulajdonságokkal megerőszakolt cica harca egy miniatűr ringben? Így születettek meg a macskás videók, melyek nélkül valószínűleg az internet sem lenne ugyanolyan.

Szeptemberben újra emberekkel forgattak bokszfilmet, ehhez pedig a modern kori profi boksz atyjának tartott nehézsúlyú világbajnokot, James Corbettet sikerült megnyerniük. A hat meneten át tartó meccsen Peter Courtney volt az ellenfele, a tudáskülönbség szembetűnő volt, de Corbett figyelt arra, nehogy idő előtt érjen véget a film.

A Gentleman Jim becenevű Corbett volt az első sztárbokszoló, a korszak popkulturális személyisége, akinek a neve elég vonzó volt ahhoz, hogy az emberek néhány pennyt áldozzanak William K. L. Dickson által rendezett filmre. Edisonék abban is úttörők voltak, hogy az érméket menetenként kellett bedobálni a kinetoszkópba. Ezzel lényegében kitalálták az első zárt láncú, pay-per-view típusú bokszközvetítést, amely bőven visszahozta a film elkészítésének költségeit. A korabeli hírek szerint Corbett pénzdíja 4700 dollár volt, míg a jogdíjakból még legalább 20 ezer dollárt kereshetett.

Néhány év alatt a kameratechnika annyit fejlődött, hogy az operatőrök már a sötétített, zárt tereken kívül is tudtak felvételeket készíteni. Ezt kihasználva, egyre több helyen próbálkoztak a bokszgálák felvételével. 1897-ben a brit Bob Fitzsimmons kihívta egy vb-címmecsre Corbettet, a Veriscope nevű társaság próbálta is megszervezni az összecsapást, de bürokratikus akadályokba ütköztek. Az államok nem nézték jó szemmel a profi bokszot, és törvényekkel tiltották az ilyen meccsek rendezését.

A Veriscope már arra is kész volt, hogy Mexikóba vigyél a meccset, ám végül egy Dan Stuart nevű promóter Nevadában kilobbizta, hogy hatályon kívül helyezzék a törvényt, így a nagy érdeklődéssel övezett Corbett-Fitzsimmons-meccset Carson Cityben rendezték. A helyszínen ugyan kevésen látták, ahogy a brit kihívó kiütötte Corbettet, de ez mit sem számított, mert a meccsről készült felvétel rendkívül népszerű és nyereséges lett. A sikerre az államok további szigorral reagáltak, és betiltották a profi meccsekről készült felvételeket, sőt a Kongresszus két évvel később olyan törvényt hozott, amely tiltotta az ilyen filmek államközi terjesztését is. Ezzel bár rövid ideig sikerült megtörni a profi boksz fejlődését, de a népszerűségét nem. A törvényhozók 1910-re belátták, hogy a bokszgálák egyszerűen túl sok pénzt hoznak, és már több érdek fűződik a legalizálásukhoz.

Ali és Mayweather hozta el a PPV aranykorszakát

A mai értelemben vett PPV-közvetítésig az 1950-es évekig kellett várni. Az első ilyen jellegű próbálkozás a Zenith társaság Phonevision nevű, az IBM lyukkártyájával működő rendszere volt. Ezzel Chicagóban telefonhívással lehetett volna különféle tévéműsorokat rendelni, de a Szövetségi Kommunikációs Bizottság végül nem engedélyezte a működésüket. A kábeltelevízős PPV-szolgáltatások néhány évvel később kezdtek elterjedni, és megint a bokszé volt az egyik főszerep.

Az első pay-per-view közvetítette bokszmeccs Floyd Patterson visszavágója volt Ingemar Johansson ellen 1960. június 20-án, 25 ezer előfizető fejenként 2 dollárt fizetett a meccsért. Később Muhammad Ali legendás, Sonny Liston vagy Joe Frazier elleni bunyóit már több százezren nézték az olyan csatornákon, mint az HBO és az ESPN. Ugyanakkor a PPV kifejezés használata inkább a nyolcvanas évektől vált jellemzővé, és a boksz mellett egyre több más sportág került be a kínálatba.

A legnagyobb nézettséget és bevételt hozó bokszmeccsét Floyd Mayweather és Manny Pacquiao vívta 2015. május 2-án Las Vegasban. A több mint 4,6 millió előfizető 410 millió dolláros bevételt generált az Egyesült Államokban.

Forrás: Ozzy | NFI | Médiapiac

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!