A bérház, amivel minden városvezetésnek meggyűlt a baja

Mivel a ház központi helyen, a belváros szélén helyezkedik el, az új városvezetés már 2019-ben ígéretet tett arra, hogy rendezni fogja az itt élők helyzetét, és új funkciót talál a jobb sorsra érdemes épületnek is. Egyelőre azonban megkérdőjelezhető módszerekhez nyúlt a cél érdekében: családok kilakoltatása a veszélyhelyzet ideje alatt, szóbeli felszólítások, fenyegetések és ultimátumok – ezekről A Város Mindenkié csoport számolt be korábban. A helyzet egyelőre nem rendeződik, a lakók folyamatos bizonytalanságban élnek, a civil szervezetek pedig szélmalomharcot vívnak az ellentmondásosan vagy sehogy nem kommunikáló önkormányzattal.

Ahogyan azt a mindenkori városvezetés előszeretettel hangsúlyozza: a lakásgazdálkodás káosza örökölt probléma. A Lánc utcai házzal az előző városvezetés sem tudott mit kezdeni. 2013-ban úgy tűnt, rendeződhet a helyzet: biztonsági szolgálatot szerződtettek, kamerarendszert helyeztek üzembe, és a lakók jogviszonyának rendezése is megindult, 2015-ben azonban megakadt a folyamat. Az új városvezetés pedig most hiába ígéri, hogy megoldja a problémákat, egyelőre csak fokozni tudta a bizonytalanságot.

Két éve várnak rá

Az új lakásgazdálkodási koncepció lassan két éve várja a fiókban, hogy a közgyűlés tárgyalja, a jogvédő és szociális szervezetekkel való egyeztetés eközben több alkalommal zátonyra futott. A Pécsi Civil Lakhatási Szövetség (PCLSZ) februárban ismét időpontokat ajánlott az egyeztetésre a koncepcióért felelős alpolgármesternek, Nyőgéri Lajosnak. Annak ellenére sem kaptak választ, hogy Nyőgéri február elején a közgyűlésen nyilvánosan ígérte meg: lesz még egyeztetés, márciusban pedig tárgyalni fogják a közgyűlés előtt is a koncepciót. A március 22-i közgyűlés előterjesztései közül mégis hiányzik a terv.

Koncepció hiányában az önkormányzat véletlenszerűnek tűnő intézkedésekkel, szóbeli felszólításokkal és szóban közölt folyamatosan változó határidőkkel nyomasztja az ott élőket.

A PCLSZ munkájában tevékenykedő Moór Eszter és Konkoly-Thege Júlia vezettek körbe a Lánc utcai házban hétfő délután. Az önkormányzat embere aznap délelőtt megint végigkopogtatott egy folyosót, és közölte az ott lakókkal, menniük kell. Se írásos meghatalmazást, se határozati végzést nem mutatott fel. A civilek megmutatják azt a februári levelet is, amiben időpontokat ajánlottak az önkormányzatnak az egyeztetésre.

Nyőgéri Lajos válasza ennyi volt: „Köszönöm, megkaptam.” Azóta nem hallottak felőle.

A belváros szélén, a főutca és a Zsolnay Negyed között található épületben több mint száz, többségében egyszobás önkormányzati garzonlakás található. Az önkormányzati nyilvántartás szerint 15 lakás áll üresen, a valóságban ennél több lehet. A lakóközösség nagyon vegyes: élnek itt többgyermekes családok, idős emberek, jó néhány üresen álló lakásba pedig önkényes lakók költöztek, mindenféle társadalmi háttérrel.

Mennének, de

A ház közbiztonsága hírhedten rossz, az önkormányzat 2021 decembere óta ismét állandó biztonsági szolgálatot szerződtetett a házba. Az épület állapota közben folyamatosan romlik. A fenntartó évek óta semmilyen felújítási munkálatot nem végez, és – a civilek elmondása szerint – az üzemeltetési (takarítás, karbantartás) feladatokat sem teljesítik. Elszaporodtak a rágcsálók és csótányok, folyamatosak a beázások.

A lakók többsége évek óta menne innen, egyelőre azonban tehetetlenek, az önkormányzati gyakorlat ugyanis évek óta változatlan: az üres lakásokba beköltözőknek nem ad szerződést, önkényes lakásfoglalóként élnek itt, miközben fizetik a részükre megállapított piaci lakbért (ez havi 20-25 ezer forint körüli összeg). Ezt sokan nem tudják kigazdálkodni kevés jövedelmükből, szociális alapú lakbért (havi 5-10 ezer forint közötti díjat) azonban szerződés hiányában nem igényelhetnek, és hiába van bent sokaknak akár tíz éve a lakásigénylésük az önkormányzatnál, nem kapnak választ rá. (Arról, hogy pontosan kik és miért törnek fel lakásokat, majd milyen jogalapon fizetnek lakbért az önkormányzatnak, A Város Mindenkié írt magyarázót.)

Az önkormányzat 2021-es nyilvántartása szerint a lakók közel fele önkényes lakásfoglaló vagy jogcím nélküli bérlő.

A lakók nagy része (a város többi önkormányzati bérlakásában élőkhöz hasonlóan) tetemes tartozást halmozott fel: átlagosan pár tíz- vagy százezer forint körüli összegekről van szó, de olyan lakók is akadnak, akik több mint kétmillió forinttal tartoznak az önkormányzatnak és a közműveknek. A tartozással rendelkezőknek és az üres lakásokba beköltözőknek az önkormányzat továbbra sem ad (akár átmeneti, rövid távú) szerződést, és nem helyezik el őket jövedelmi viszonyaiknak megfelelő lakásba.

Azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akiknek van szerződésük, és nincs vagy törlesztik az adósságukat. Az önkormányzati bérlakásállomány ugyanis annyira lerobbant a hosszú évek rossz gazdálkodásának következtében, hogy a fenntartó által ajánlott cserelakások nagy része elfogadhatatlan állapotú. Így egyelőre ők is maradnak, ahhoz ugyanis nagy szerencse kell, hogy az önkormányzat valakit jobb lakásba költöztessen át innen.

És – mint a lakók mondják – az is, hogy szimpatikusak legyenek az ügyintézőnek.

Kinek a jóakaratában bízhatnak a lakók? A ház környékén tavaly tűnt fel Kovács Gábor, aki az önkormányzat nevében kezdett el intézkedni a lakók ügyeiben, és egy fényképes igazolvány szerint Nyőgéri Lajos alpolgármester „az önkormányzati ingatlanok ellenőrzésére” jogosult megbízottja.

Kovács tavaly nekilátott, ahogy az aktivisták fogalmaznak, „kipucolni a házat”. A négy házszám alatti bérlakás folyosói egybenyílnak, a házszámok tehát tulajdonképpen különböző lépcsőházakat, folyosókat jelentenek. Kovács ezeket kezdte el kiüríteni. Szóban lakást ajánl a lakóknak, vagy csak felszólítja őket, hogy pár napon belül hagyják el a lakást. Sokan megijednek a szóbeli utasítástól, és így is tesznek, holott a törvényes kilakoltatásra csak bírósági végzés után kerülhetne sor, ráadásul a veszélyhelyzet ideje alatt kilakoltatási moratórium van érvényben.

Bár a lakók szívesen és részletesen beszélnek helyzetükről, azt egyikőjük sem akarta, hogy fénykép készüljön róla. Több rossz tapasztalat érte már őket, amikor korábban a nyilvánosság elé álltak az ügyükkel, annyi negatív visszajelzést kaptak, hogy most már óvatosabban bánnak a médiával is.

Egy idős nénivel a folyosón találkozunk, régi ismerősként üdvözli a civileket, és már sorolja is a problémákat: rossz az egészségügyi állapota, műtétek várnak rá, nem tud lépcsőzni, mégis emeleti lakásokba pakolja át az önkormányzat a házon belül. Ő évtizedek óta itt él, szerződéssel. Kovács már több cserelakást is ajánlott neki, de egyiket sem tudta elfogadni, mert vagy lakhatatlan állapotúak voltak, vagy alacsony komfortfokozatúak, vagy olyan helyen voltak, amit ő nem tud megközelíteni.

Erzsébetet február elején költöztették át a 8-as számból a 2.-be. Korábbi lakásában hiába fizetett bérleti díjat évekig, az önkormányzat nem adott neki szerződést, „hivatalosan” önkényesként élt ott, a közüzemi számlák se a nevére érkeztek. Új lakásában pár hete él csak, szerződést továbbra se kap, de a villanyszámlát mutatja, most érkezett meg, a neve áll rajta. Hétfőn hozzá is bekopogott az önkormányzat megbízottja, és kijelentette: jövő hét szerdáig mennie kell, akár az utcára, nem kap cserelakást, mert nincs szerződése. Ez azért is érdekes, mert az önkormányzat februárban „ráutaló magatartással” szociális bérlakásban helyezte el, ezzel gyakorlatilag a jogosultságát is elismerte.

Segít a veszélyhelyzet

A jogvédők neki is felírják egy papírra, mit kell mondania, ha megérkeznek hozzá jövő héten az önkormányzat emberei:

„Az ingatlanok árverésére és kiürítésére a vészhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 229/2021 (V.5.) kormányrendelet tilt mindenfajta ingatlankiürítést.”

Konkoly-Thege még egyszer megerősíti: június 1-ig tart a veszélyhelyzet, utána még 15 napig érvényes a rendelkezés. Addig tehát akkor sem rakhatják utcára, ha önkényes lakásfoglaló, az önkormányzatnak kötelessége elhelyezést biztosítania számára.

A szemközti a lakásban élő idős nő és veje csak úgy emlegetik az önkormányzati ügyintézőt: Gábor bácsi. „Gábor bá nekünk azt mondta, áprilisig maradhatok itt” – mondja az idős nő. A veje hozzáteszi: a meszesi lakása melletti önkormányzati garzon évek óta üresen áll, kérte, hadd költözzön oda az anyósa. Az intéző rábólintott, a család bizakodó, hogy hamarosan megkapják a kis, földszinti lakást.

Csak attól félnek, hogy nekik kell majd kifizetni a tetemes helyreállítási és közműbekötési költségeket. Ez a jogszabály szerint a fenntartó feladata lenne, de a házban többen is keserű tapasztalatokról számolnak be: több család 50–100 ezreket, de olyan is van, aki milliós nagyságrendű összeget költött egy-egy lakásra, miután beköltöztették őket. Sokan attól félnek, kidobott pénz lesz, ha pár hét elteltével megint menniük kell.

Arra, hogy pontosan mi a szándéka a házzal az önkormányzatnak, mindenkinek más megfejtése van: ki akarják üríteni a választások előtt, le akarják rombolni, fel akarják újítani, el akarják adni egy befektetőnek, vagy már el is adták, nyugdíjasház lesz, vagy apartmanház vagy kollégium. Amit senki nem ért, az az, miért annyira sietős a ház kiürítése. Az egyelőre el nem fogadott lakásgazdálkodási tervben ugyanis az szerepel, 2023 tavaszáig kell rendezni az itt lakók helyzetét.

A pécsi önkormányzat kedden tartotta márciusi közgyűlését. Ezen a civilek kérésére több képviselő (Sajgó György momentumos, Csizmadia Péter fideszes és Bognár Szilvia független) kérdésekkel fordult a témában Fogarasi Gábor bizottsági elnökhöz, Nyőgéri Lajos alpolgármesterhez és Lovász István jegyzőhöz. A válasz mindhárom kérdés esetében ugyanaz volt: 15 napon belül írásban válaszolnak.

És lényegében ezt a választ kaptuk mi is: kedd délelőtt elküldött írásbeli kérdéseinkre szerda délelőtt ezt válaszolták a városházától: „Az Ön által megküldött és a pécsi önkormányzat közgyűlési ülésén éppen az Ön levelének megérkezését megelőző percekben Bognár Szilvia képviselő asszony által feltett kérdések között jelentős tartalmi átfedés látszik. A két megkeresésre emiatt azonos választ állítunk össze. A képviselő asszonynak adott hivatalos önkormányzati választ annak elkészülte után így az Ön részére is haladéktalanul meg fogjuk küldeni.”

A közgyűlés apropóján kedd délután a PCLSZ sajtóközleményben nyilatkozott: