A bántalmazás természete: súlyos következményekkel jár a nők gazdasági függése

2024. május 2. – 10:26

A bántalmazás természete: súlyos következményekkel jár a nők gazdasági függése
Az Ökumenikus Segélyszervezet óriás matrjoska babája a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján a belvárosi Akvárium Klubban 2018. november 25-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Lindner Attila
a University College London kutatója
Cook Rebeka
a KRTK KTI tudományos segédmunkatársa

Másolás

Vágólapra másolva

A családon belüli erőszak gyakori előzménye, hogy a nők nem uruk saját gazdasági helyzetüknek. Az anyagi függés megszüntetésével a nők könnyebben ki tudnak lépni a bántalmazó kapcsolatokból.

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, és a University College London kutatói.

A családon belüli erőszak világszerte komoly problémát jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden harmadik nő saját bőrén tapasztalja meg ezt a jelenséget élete folyamán. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) adatai szerint minden ötödik magyar nő találkozik az ilyen jellegű erőszakkal. A NANE becslései szerint Magyarországon jelenleg több mint 226 000 nő él fizikailag is erőszakos, bántalmazó kapcsolatban. Nemrég láthattunk arra is példát, hogy a bántalmazó kapcsolatok szinte bárkit érinthetnek.

Noha a bántalmazó kapcsolatban maradás pszichológiai motivációi összetettek lehetnek, azok sok esetben egy dologra vezethetők vissza: a pénzre. Az áldozatok számtalan tanúvallomásban mesélnek arról, hogyan estek anyagilag csapdába, és hogyan gátolta ez meg a kapcsolatból való kilépést. Az azonban nyitott kérdés, hogy a bántalmazók maguk keresnek olyan partnert, akiknek komoly anyagi nehézségei vannak, vagy maga a bántalmazó kapcsolatban való részvétel vezet az anyagi problémákhoz.

Egy új kutatás finn adatok használatával arra mutat rá, hogy jelentősen hozzájárul az anyagi függés kialakulásához, ha valaki bántalmazó kapcsolatban él. A tanulmány fő eredményét az alábbi ábrán foglalhatjuk össze.

Az ábra azt mutatja be, hogy a bántalmazó kapcsolatban élő nőknek hogyan változik a foglalkoztatási rátájuk az összeköltözést megelőző és azt követő öt évben más, nem bántalmazó kapcsolatban lévő nőkhöz képest.

Az adatokat úgy párosították össze, hogy azonosak legyenek a nők életkorban, iskolázottságban, keresetben és foglalkoztatási státuszban a kapcsolatot megelőző négy évben.

Jól látszik, hogy a bántalmazóval való élettársi kapcsolatot megelőzően szinte azonos a nők foglalkoztatási rátája. Azonban az összeköltözés után a foglalkoztatás drasztikusan csökken a bántalmazó kapcsolatban élő nők esetében.

Ez a visszaesés hosszú távú: az összeköltözést követő ötödik évben a bántalmazó kapcsolatban élő nők átlagosan 6,4 százalékponttal kisebb valószínűséggel dolgoznak, ami komoly keresetkieséssel jár együtt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a foglalkoztatásbeli csökkenés nem abból fakad, hogy a különböző kapcsolatban élőknek más a gyermekvállalási hajlandóságuk.

A tanulmány azt is bemutatja, hogy a gazdasági kontroll gyakran a fizikai erőszak előzménye. A családon belüli erőszakos esetek több mint fele az összeköltözés után több mint két évvel történik. Addigra már jelentős visszaesés következik be a nők gazdasági helyzetében. Még azok a nők is gazdasági elnyomást tapasztalnak, akik soha nem tettek feljelentést családon belüli bántalmazás okán, de elkövetőkkel állnak kapcsolatban. Ez a bántalmazók egyértelmű kontrollját mutatja partnerük felett.

Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, szociális támogató hálózatokhoz és pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés biztosítása elengedhetetlen eszköz a családon belüli erőszak visszaszorításához. A több lehetőséggel rendelkező nők anyagilag kevésbé függenek bántalmazó partnereiktől, és könnyebben ki tudnak lépni egy bántalmazó kapcsolatból.

A bántalmazóknak ráadásul magasabb költséggel jár a gazdasági kontroll fenntartása ilyen esetekben, mivel a gazdasági visszaesés nagyobb háztartási bevételkieséshez vezet, ha az áldozatok nagyobb pénzügyi autonómiával rendelkeznek.

Az áldozatok gazdasági önállóságának helyreállítását célzó intézkedések tehát nem csak a bántalmazó kapcsolatokból való menekülés eszközéül szolgálnak, hanem hatékony stratégiát is biztosítanak a bántalmazás megelőzésére, és erőt adnak az áldozatoknak, hogy biztonságosabb környezetet keressenek.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről emailt kapni, kattintson ide!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!