Ma Magyarországon 4562 utónév közül lehet válogatni, ezek között találni bibliai személyekhez vagy istenségekhez köthető neveket is, de a gyerekünket Jézusnak azért nem nevezhetjük. A legtöbbünknek ez kapásból szentségtörésnek tűnik, ugyanakkor a katolikusként azonosítható Spanyolországban vagy Latin-Amerikában találunk Jesúsokat, így inkább arra következtethetünk, hogy ízlésbeli kérdésről van szó.
Jesús és Salvador
A Jézus héber eredetű név, és a Jesua ógörög formájából született meg a ma ismert alakja, de van egy másik hasonló bibliai név, a Józsué, amivel rokonságban áll. A Jézus név már az Ószövetségben is előfordul, összesen harmincszor említik, és négy különböző férfit takar. Az első századi Galileában is népszerű név lehetett, a régészek 71 Jesua nevű ember sírját tárták fel Jézus halálának időszakából.
Bár a kereszténység a középkorban nőtte ki magát, a Jézus név nem terjedt el. Van, aki ezt a Bibliában szereplő, Filippieknek írt levélből vezeti le, amelyben Pál apostol a következőt mondta: „Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágba.” Mások pedig a tízparancsolatot értelmezik tiltásnak, abból is az „Isten nevét hiába ne vedd!” passzust.
A spanyol ajkú közösségeket viszont ez nem nagyon hathatta meg, mert még 2012-ben is a tizedik leggyakoribb név volt a Jésus Spanyolországban, de az 1970-es években született gyerekek még nagyobb arányban kapták ott ez a nevet. A kutatások szerint a 14-15. században kezdett ez szokássá válni, de a spanyoloknál és portugáloknál ez inkább a tisztelet jele volt, mintsem a blaszfémiáé.
Vannak olyan nem igazolt elméletek, hogy az Ibériai-félszigetet uraló mórok hatására lett népszerű a Jésus név, miután azt érzékelték, hogy a muszlimok minden további nélkül viselik a vallásuk prófétájának, Mohamednek is a nevét. A különböző keresztény közösségek koronként eltérően viszonyultak a szentek nevéhez. Például Angliában a 1300-as évekig a Mary (Mária) nevet túl szentnek tartották, hogy egy egyszerű halandó felvegye. Jézust a Megváltóként is emlegetik, ennek latin verziójából is születtek nevek, a Salvador vagy Salvatore is megváltót jelent, ezt mégsem érzi most senki istenkáromlónak.
Jézus nem lehet magyar gyerek, de Zeusz igen
A hazai névkincsben sok bibliai eredetű nevet találunk, ezek a Biblia latin fordításával kerültek be, vannak közöttük az Ószövetségben és az Újszövetség történeteiben is szereplő alakok. Jó részük már régóta választható név is, de időről időre kerülhetnek be újak, például a Káin is még viszonylag frissnek tekinthető itthon. Ma már fel sem kapjuk a fejünket, ha olyan személynevekkel találkozunk, amelyek filmsorozatokból, idegen nyelvekből szivárogtak be, és a furcsa kéréseknek nem is nagyon szabnak határt a szülők.
Itthon a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakemberi döntenek arról, hogy egy név bekerülhet-e az anyakönyvezhetők közé. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa kérdésünkre azt mondta, hogy Magyarországon eddig kétszer kérelmezték a Jézus nevet, és egyszer a spanyolos kiejtés fonetikus átiratának tekinthető Heszusz alakkal is próbálkoztak.
„A nevet a Névbizottság nem javasolta bejegyzésre, mivel a héber eredetű név a magyar és az európai kultúrkörben, a spanyolt kivéve, a kereszténység jelképévé vált. Így nevét nem használják személynévként. A név anyakönyvezhető rokonnevei a Józsua, Józsué, javasoljuk ezek anyakönyvezését” – mondta Raátz Judit.
Nemrégiben egyébként egy kérelmező a Nazareth-et szerette volna női névként bejegyeztetni – Jézust gyakran emlegetik a názáretiként, mert gyerekkorát Názáret városában töltötte – , de a kérést nem támogatták, részben mert az írásmód sem volt helyes, de fontosabb annál, hogy a Nazareth nevet máshol főként férfinévként használják, Magyarországon pedig az érvényes jogszabály szerint nem lehet uniszex nevet bejegyezni.
A Jézus név az angolszász országokban és Európa nagy részén is tabunak számít, de ahogy Raátz Judit rámutatott, a legfrissebb adatokban és hiteles névkönyvekben elvétve már szerepel. „A német és francia névkönyvekben jelent meg ez a névalak. A németben Jesus alakban, és mellette azt olvashatjuk, hogy a 16. századtól egészen egyedi esetekben jelent meg ez a név. 1961-ben pedig egy bírósági határozat megtiltotta a név használatát 1998-ig. Ebben az évben szintén egy bírósági határozat engedélyezte, hogy a nevet be lehet jegyezni második keresztnévként. A francia névkönyvben Jésus alakot találjuk. Ugyan a név adható, de nagyon ritka az előfordulása” – mondta a kutató.
Azt mindenki érzékeli, hogy felgyorsultak a névadási divatok, egyre több név jelenik meg, köztük olyanok is, amik valamelyik valláshoz kapcsolódnak. A szakrális jellegüket már nem igazán őrzik – valószínűleg a Gandalf hallatán (igen, ez egy itthon is választható név) sem egy norvég mitológiai alak jut eszünkbe, hanem inkább A Gyűrűk Ura szereplője. Olyan hindu istenségek neve, mint Krisna vagy Laksmi, szintén hivatalos név, de Buddhák vagy Allahok azért nem lehetünk. Mohamedek viszont igen, hiszen egy muszlim világban is elterjedt névről van szó. A régebbi korok sokistenhitű vallásaiból is bőven meríthetünk, a görög főistenek, Zeusz és Héra neve is elérhető a többi alacsonyabb rendű és rangú isten mellett, de a germán mitológiából Odin főistentől is kölcsönözhetünk nevet.
Káin már van, Júdás nincs
Ahogy említettük, sok bibliai nevünk van, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkeresője 139 találatot hoz, de azért nyilvánvalóan nincs lefedve a teljes Biblia. Ha csak Jézus élete körül keresgélünk, akkor is kiesik pár jól ismert név, például a Heródes és a Júdás sincs a választhatóak között, ezekre a hozzájuk tapadó negatív történetek miatt valószínűleg amúgy sem sokan vágynak.
Ez persze nem mindig érv, hiszen, ahogy Raátz Judit megemlítette, 2018-ban a Bibliában testvérgyilkosként szereplő Káin is felkerült az adható férfinevek közé. „A bibliai történet alapján negatív figura, de ha megnézzük a név jelentését, akkor az egyáltalán nem negatív: szerzemény, nyereség, tulajdon; alkotó, kovács, képmás. Hét-tíz gyerek viseli már ezt a nevet” – mondta a kutató.
A névbizottság az olyan neveket tudja támogatni, amelyek használatosak és elterjedtek más országokban is. Ez szólt a a már említett Káin, Krisna és Mohamed mellett. „Érdekes, hogy több mint ötszáz Mohamed nevű férfi van hazánkban, persze, biztos, hogy van köztük nem magyar állampolgár is, és húsz körül van a Zeusz nevet viselők száma” – mondta Raátz.
Azért a vallásokhoz kötődő nevek is tudnak extrém igényeket szülni. Például kérték már az Apófisz nevet is. Az ókori egyiptomi vallás teremtménye a sötétség és a káosz megtestesítője volt, és azért nem tudta támogatni a Nyelvtudományi Központ, mert nem szerepelt hiteles névkönyvekben és -listákon.